Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 29 (179. szám) - Bejelentés az MDF képviselőcsoporttól érkezett levelekről: - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatról általános vitája - DR. DRASKOVICS TIBOR pénzügyminiszter:
2076 költségvetésnek. Kiadásaik messze a várható infláció felett, mintegy 10 százalékkal növekednek. Bizonyosan jó lenne több, hiszen olyan sok a teendő a falvakban és a városokban. 2005ben több lesz a pénz és több lesz a lehetőség is. A köztársaság kormánya mélyen hisz az összefogás erejében, a kistérségekben élők, az ott működő önkormányzatok összefogásának erejében. Úgy látjuk, ez az útja annak, hogy a vidéken, különösen a kistelepülésen élők színvonalasabb oktatást, egészségesebb ivóvizet, jobban szervezett szemétszállítást kapjanak. Dönteni nekik kell, hogy élneke azokkal a lehetőségekkel, támogatási többletekkel, amelyeket a költségvetés biztosít az önkéntes társulásoknak. A kormány azt javasolja, hogy gondolják me g és kövessék a hetvenegynéhány, már társult kistérség példáját. Vállalják a közös gondolkodás, az együttműködés, a változtatás gondjait, sokszor kínjait. De ha azt akarják, hogy az ezekben a térségekben élő emberek jobb esélyeket kapjanak, és a rendelkez ésükre álló pénzt ésszerűbben használják fel, akkor jó szívvel a kistérségi együttműködést tudjuk ajánlani. Ehhez a költségvetés sokrétű pénzügyi segítséget nyújt. Az önkormányzatiság terepe - legalábbis pillanatnyilag - a település és a megye, de fejleszt eni nagyobb térségekben, régiókban gondolkodva is kell. Ezért szakítva az eddigi nehézkességgel, közel 60 milliárd forint, túlnyomórészt területfejlesztési pénzt decentralizáltan fogunk felhasználni jövőre. Helyben, a leginkább érintettek döntenek majd arr ól, mi a legfontosabb a számukra; így például annak a 10 milliárd forintnak a felhasználásáról is, amellyel a költségvetés a települési utak aszfaltozását támogatja, szigorúan felefele alapon. Adót mi, akik itt élünk a határokon belül, fizetünk, de felelő sségünk fennáll azokért is, azokért a magyarokért is, akik a határokon kívül élnek. Számukra is több támogatást, több lehetőséget nyújt a költségvetés. Biztosítjuk, hogy minden határon túl élő családban élő gyermek megkapja azt a támogatást, nem csak a töb bgyermekes családok, már egy gyermekkel is, amelyet a törvény számukra előír. Támogatjuk a határon túl működő vállalkozásokat, a határon túl létrejött magyar felsőoktatási intézményeket. (9.30) Tisztelt Országgyűlés! Nem akarom elhallgatni, hogy vannak a k öltségvetésnek vesztesei is. A legnagyobb vesztes maga az állam, az állami adminisztráció. Ha mindent változatlanul hagynánk a költségvetési intézmények esetében, akkor jövőre mintegy 200 milliárd forinttal többet kellene költenünk erre a szférára. Nem leh et megengedni, hogy az állam tovább terjeszkedjék. Ha ez így folytatódik, elszívja a forrásokat a gazdaságtól, az emberektől. De ne legyen félreértés: a kisebb és olcsóbb állam nem gyengébb. Jobban koncentrál fontos feladataira, szabályoz, fenntartja a köz biztonságot, szervezi az oktatást és az egészségügyet, erősíti a szolidaritást. Nem végez azonban olyan feladatot, amit jól elláthatnak civil szervezetek vagy magánvállalatok. Csak ott és annyiban szabályoz, ahol azt a polgárok érdeke mindenképpen megkíván ja. Alkalmazottaitól pedig olyan teljesítményt követel, mint bármely piaci vállalkozás. Mert a köztársaság polgárai is többet várnak az államtól. Amit tesz, azt tegye jól és kiszámíthatóan, persze takarékosan gazdálkodva. Erről az elmúlt 15 esztendőben sok at beszéltünk, de nagyon kevés történt. A költségvetés most világos és egyértelmű pénzügyi követelményt támaszt. Aztán kezdődik a szervezetek, a feladatok, a folyamatok szisztematikus átalakításának aprómunkája. Bizonyosan kevesebben dolgoznak majd a közig azgatásban. Azokat, akik hosszú szolgálat után távoznak, a Prémiumévek program segíti majd. A kisebb állam jegyében kevesebbet költünk majd honvédségre is. Kevesebbet, de eleget az ország biztonságának megóvásához, a külföldi küldetések teljesítéséhez. Ez úgy lehetséges, hogy előrehaladt a honvédség képesség- és hatékonyságközpontú átalakítása. Az ország védelmét hivatásuknak tekintő, csak önkéntesekből álló haderő többre lesz képes, mint a sorozott hadsereg. Tisztelt Országgyűlés! Bizonyára sokan emlékezn ek arra, hogy az év elején a Pénzügyminisztériumban egy ingyenes, úgynevezett zöld számot üzemeltettünk, hogy az