Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 26 (178. szám) - A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP):
2064 parlamentben, megvárjuk a döntéshozatal előtt a központi bank véleményét, és utána döntünk. Nem, ehelyett - élen a bankelnök úrral és ellenzéki kép viselőtársaimmal - elrohantak külföldre, verik a harangot már másfél hete... (Dr. Hargitai János: Nem is külföld! Ez egy egységes jogterület!) Bocsánat, itt nyilatkozik az osztrák képviselő úr, aki kérdezte a központi bankelnök urat. (Dr. Hargitai János: A z Európai Unió, ha nem tudnád, aminek te tagja vagy! - Dr. Kóródi Mária közbeszól.) Jó, ezt a vitát majd külön lefolytatjuk, Hargitai úr. Ön is tudja, hogy miről beszélek. (Dr. Hargitai János: Nem Ázsiában...) De folytatom tovább. Egyetlen szó nem esett ar ról, és szerintem ez is része annak a függetlenségi kritériumnak, amiről önök beszéltek - sajnálom, hogy ezt Lezsák úrnak nem írták le a szakértői , hogy az öt fővel határozatképes monetáris tanácsban négyen vannak, képviselő úr, négyen lehetnek; az opció ja megvan annak, hogy az ötből négyen legyenek a bank menedzsmentjéből, és egyetlenegy legyen a gazdaságból jött, a gazdaságot ismerő független szakértő. Ehhez tetszenek ragaszkodni ilyen görcsösen? (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: A miniszterelnök felel őssége ez is, ha így van.) Ez valamiért érdekes. De tovább folytatom. Képviselőtársaim, Magyarország a felkészülés időszakában van, és 2010re vállalta a kormány, együtt a bankelnök úrral, hogy megfelelő időben és határidőkkel teljesítjük a maastrichti kri tériumokat. Kérem, hogy tegyék a szívükre a kezüket! Lehetnénk most osztályelsők, és akkor mi történik? Én kíváncsi lennék, hogy most majd pénteken vagy a következő héten Lezsák képviselő úr vagy Mádi képviselő úr, akik egybehangzóan beszéltek, hol csökken tenék, és hol fogják csökkenteni a kiadásokat drasztikusan, hogy, mondjuk, egyik évről a másikra teljesítsük a maastrichti kritériumokat? (17.10) Vagy elfogadjuk és tudomásul vesszük, hogy Magyarországnak kell felkészülési idő, mert a társadalom nem viseli el, hogy csökkentsük az egészségügyben, az oktatásban vagy bárhol máshol a közkiadásokat. S azt kérdezte, hogy mi lesz a forrásoldal. A csökkenő adó, amely a GDPnövekedésből származó többletjövedelem egy részét kint hagyja az embereknél, a gazdaság szere plőinél. Lehet, csak akkor el kell dönteni, hogy nem támogatnak bennünket abban, hogy csökkentsük az adókat, nem támogatnak bennünket úgy, ahogy nem támogattak akkor sem, amikor azt mondtuk, hogy a közalkalmazottaknál egy tisztes béremelést kell végrehajta ni. Lehet, képviselő úr, de akkor ezt vállalni kell, mert enélkül elég álságos azt mondani, hogy még tovább csökkenteni, de a kiadásokat meg növelni, közben a hiány mégse növekedjen. Infláció. Azt hiszem - s azért ezt ellenzéki képviselőtá rsaim is a végére csak kimondták , hogy 7 százalék alatt lesz ebben az évben az infláció. Ehhez csak annyit szeretnék hozzátenni, hogy időközben csatlakoztunk az Európai Unióhoz, az adójogszabályainkat harmonizáltuk, tehát további lépést tettünk az árkieg yenlítés útján, mégis tudjuk tartani a 7 százalék alatti inflációt. Ez nem hasonlít ahhoz - s bízom benne, hogy Mádi képviselő úr elolvassa a jegyzőkönyvet , amit a kormányzásuk idején évekig eljátszottak. Kovács Tibor egyszer elmondta, hogy sok esetben a zokat olvassák nekünk vissza, amiket elkövettek. Tessék végiggondolni: tervezgettek 6 százalék körüli inflációkat - tette ezt Járai Zsigmond mint pénzügyminiszter , és teljesítettek 9 százalék fölött, Hargitai úr. Ezt elszenvedte a magyar önkormányzatok t ömege, elszenvedték a nyugdíjasok, elszenvedték a gyermeket nevelő családok és mindenki. Ez nagyon nagy átverés volt, évről évre 3 százalékkal. Ha most csak a várakozás jön be, szemben a tervünkkel, akkor alig 1 százalékot meghaladó lesz a különbség. És kö zben növekszik a gazdaság. Nem csökken, képviselő urak! Ezt a végén már Domokos képviselő úr is elismételte, most én is ismétlésbe bocsátkozom: 2003 nyara óta kétszámjegyű a beruházásnövekedés, az exportnövekedés, és nem cikcakkban, hanem folyamatosan növe kszik a magyar gazdaság. Akkor hogy az ördögbe’ van? Mit rontottunk el? Egyszer már hivatkoztam rá, maga a bankelnök úr mondta, hogy végre megfordult a helyzet, végre már nem a
