Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 26 (178. szám) - A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz):
2038 talán a rádión keresztül a kedves hallgatókat is, hogy Győr képviselőjeként meg szoktam kérdezni az előterjesztésekkel kapcsolatban fogadóórán vagy egyéb módon találkozva a lakosságot, a választókat. Azoknak a képviselőtársaimnak, akik ezt egyf ajta szakmai vitaként próbálják felvetni, és arra hivatkoznak, hogy a monetáris tanácsban így legyen a választás meg úgy legyen, elmondom, hogy az átlagember, az utca embere ezt úgy értékeli, hogy a kormány durván beavatkozik azokba az intézményekbe, amely ekbe nem kellene neki. Úgy ítélik meg, hogy Gyurcsány Ferenc nemcsak a hatalmat ragadta magához puccsszerűen, hanem a különböző állami intézményrendszerekbe is ezekkel a lerohanásos, antidemokratikus, alkotmányellenes módszerekkel kíván beavatkozni. Az emb erek nagyon jól tudják - legalábbis egy részük, hiszen az igazsághoz hozzátartozik, hogy a megkérdezetteknek volt egy olyan százaléka, aki nem nagyon tudta, miről szól a vita; volt egy olyan része, aki hallott róla, de nem igazán értette, miről van szó, de akik képben voltak, azok igenis tudták , hogy az infláció milyen módon nyúl az ő zsebükbe; hogy azt a nem túl jelentős összeget, amit vagy a közszférában dolgozóként visznek haza, vagy a piaci versenyszférában keresnek meg kemény munkával, bizony az álla m egyegy rossz döntésével, az infláció felpörgetésével nagyon gyorsan el tudja venni tőlük. Tehát ők, akik ezt figyelemmel kísérték, így értékelték. Kérem, a vitában is így foglaljanak állást. ELNÖK (Harrach Péter) : Hargitai Jánosé a szó. DR. HARGITAI JÁN OS (Fidesz) : Jól látszik, hogy a szocialista képviselőknek nem célja az, hogy elmondhassuk a tízperces mondandónkat, mert kétperces vitákra kényszerítenek minket. Igaz, hogy csak ketten vannak itt az üléssorok között, de ők azért hevesen képviselik a saját nem létező szakmai álláspontjukat. Amikor a monetáris tanácsot bíráljuk, amikor ezekre az emberekre megjegyzést teszünk, akkor, tisztelt Faragó képviselő úr, csak csapja föl a törvény 49. § (5) bekezdését; ott le van írva, hogy milyen emberek kerülhetnek kinevezésre a monetáris tanácsba. Ezek az emberek elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek, méghozzá kiemelkedő ismeretekkel. Ennyit az ő védelmük érdekében, amikor ön úgy minősíti őket, hogy a „mieink” meg „az általatok kinevezettek”. Mitől lesz k iegyensúlyozottabb, tisztelt Faragó képviselő úr - megint az ön jogi érveit szeretném már végre egyszer hallani , az új törvény értelmében a monetáris tanács? Ugyanis mi a jelenlegi helyzet? Ma minden egyes monetáris tanácsi tag kinevezéséhez kell a jegyb ankelnök akarata, kell a kormányfő akarata, és kell a köztársasági elnök kinevezése. Ez a hatályos törvény. Még egyszer mondom: a jegybankelnök akarata, a kormányfő akarata, és akkor lehet kinevezni. Mit akarnak most önök tenni? A jegybankelnök akarata mel lé odakerül az őáltala javasolt személyek esetében a kormányfő egyetértése, és ezenkívül a testület tagjainak másik felénél a kormányfő gyakorlatilag egyedül is kineveztetheti a monetáristanácstagokat, nem kell hozzá a jegybankelnök akarata. Tehát ha azt nézem, hogy mi a kiegyensúlyozottabb: a jelenlegi kiegyensúlyozottabb, mint amit önök tenni akarnak. Mert - még egyszer mondom - Járai jegybankelnök úrnak nincs lehetősége olyan embert beemelni a monetáris tanácsba, akivel Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ú r nem ért egyet. Ez van a hatályos törvényben. Ehhez nem kell a fejét ingatnia, csak a jogszabályt kellene ismernie. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Tállai Andrásé a szó. TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. Szeretném elmonda ni, hogy a kérdésemre nem kaptam választ. Nagyon egyszerű kérdésem volt, hogy mennyi jegybanki alapkamattal és milyen forint/euró árfolyammal számolták a költségvetést.
