Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 26 (178. szám) - A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Mandur László):
2021 V iszont az államtitkár úr megjegyzésére szeretnék reflektálni, ez pedig a következő. Az államtitkár úr mint a független KSH volt elnöke, biztos nagyon jól tudja - erre konkrét számai vannak a Pénzügyminisztériumnak , hogy az államadósság mértéke az elmúlt két évben mennyivel is növekedett. Azt is nagyon jól tudja, hogy ha egy esztendőben államháztartási hiány, deficit keletkezik, az megint csak az államadósságot növeli. Emlékeztetni szeretném arra az államtitkár urat, hogy az Orbánkormány utolsó esztendejé ben 53 százalék környékén volt a bruttó hazai termékhez képest az államadósság mértéke. Mennyi is most, államtitkár úr? 59 százalék - 59 százalék! Ez bizony adósságlavina, mert azt az egyetlen feltételt, amit most teljesítünk az euró bevezetéséhez, sem tud juk teljesíteni, ha a tendencia változatlan marad. Reméljük, hogy nem lesz így. Ebből a szempontból tehát a költségvetés, az államháztartás számára sem mindegy, hogy milyen kamat és milyen árfolyam alakul ki ebben az országban. Önt tehát arra kérem, hogy a tényekről beszéljen! Arról beszéljen, hogy egy esztendőben több mint 800 milliárd forintot fizetünk ki az államadósság kamatszolgálatára, ezért a költségvetés érdekelt abban, hogy alacsonyabb kamatok legyenek, mert az alacsonyabb kamatokkal megspórol egy jelentős mértékű, több tíz milliárd forintos kiadást. Ebből a szempontból tehát a kormány érdekelt abban, hogy a monetáris tanács milyen döntéseket hoz - erről van szó. Az más kérdés, én az előbb erről beszéltem, hogy ennek a döntésnek hatása van a fizetés ekre, a nyugdíjakra, és hatása van arra az eszközértékre is, amivel a magyar polgárok rendelkeznek. Ha ön ezt cáfolja, ám legyen, én kétségkívül elhiszem önnek, csak ehhez aztán valamilyen bizonyítékot vagy indoklást is kellene adni. Köszönöm szépen. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Kétperces felszólalásra következik Katona Tamás államtitkár úr. Parancsoljon! DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Az utóbbi megjegyzése Varga képviselő úrnak szakmailag most már l egalább helytálló, de a lényeg az, azt gondolom, mindketten tudjuk, hogy az államháztartási hiány azt jelenti, hogy az államadósság akkor nő. Ez az elmúlt 15 évben mindig így volt, hiszen nem volt olyan év, amikor szufficites lett volna a költségvetés. Ez önmagában nem baj, mindig azt kell nézni, hogy milyen célokra fordít a költségvetés. De ha szufficit van, akkor csökken az államadósság; ha államháztartási hiányt mutatunk ki, akkor pedig az államadósság növekszik. Ami a 2002. évet illeti, az egy sajátos é v volt, akkor döbbentünk rá arra, hogy az államháztartási hiány számításából kimaradt jó néhány tétel, ezeket korrigálni kellett. Tehát amikor 53 százalék volt az államadósság szintje a GDPhez képest, akkor ebben ez is benne volt. De egyébként szeretném l eszögezni, hogy az államadósság szintje megfelel a maastrichti kritériumoknak. Hogy a kedvezőbb kamatkondíciók jóke a költségvetésnek: persze hogy jók, de jók az egész gazdaságnak. Ma az Európai Unióban a legmagasabb a reálkamat szintje Magyarországon - g ondolom, hogy ezt gazdaságpolitikailag nem lehet helyeselni. Tehát nyilvánvalóan találni kell egy egyensúlyi kamatot, egy egyensúlyi árfolyampolitikát. Itt nem arról van szó, hogy valaki gyengíteni vagy erősíteni akarja a forintot, itt azt kell megnézni, hogy a gazdaság helyzetéhez képest mi az az egyensúlyi árfolyam, ami egyébként előállhat. Egyébként meglep engem, amikor arra gondolnak, hogy ha a kormány nevezi ki a monetáris tanács tagjaira való javaslattétel által - ahogy önök fogalmaznak , áttételese n azokat a szakembereket, akkor ők ettől nem lennének majd megfelelő színvonalú szakemberek. Köszönöm szépen. ELNÖK (Mandur László) :
