Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 26 (178. szám) - A kiváló művész, az érdemes művész és a népművészet mestere járadékáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
1969 Ez nem méltányos a népművészet mestereivel szemben, nem igazságos. Akkor lesz igazság, h a ők is megkapják. A népművészet mesterei, akár a tárgyi népművészettel foglalkozók, akár a népművészet előadói területén kiválót nyújtó népművészek, hagyományőrzők, méltó partnerei a kultúra, a művészet képviseletében a kiváló és érdemes művészeknek. Bart ók Béla azt mondta, hogy az egyszerű népdal ugyanolyan értékes, mint egy Mozartszimfónia. Ennek eléneklése, előadása is olyan. Ne legyen tehát különbség, megkülönböztetés, hátrány a népművészet mesterei számára. A törvénytervezet, ahogy hallottuk az állam titkár úrtól, havi 44 ezer forintos kiegészítést tartalmaz a társadalombiztosítási ellátás mellett. Hallottuk, hogy ez az összeg körülbelül hány személyt érint. Nem túl sok emberről van szó, az egész 319320 embert érint, ha hozzávesszük az özvegyeket vagy a házastársakat is. Megérdemlik ezek az emberek ezt az elismerést, ezt a járadékot, és ennyivel segíthetünk embertársainknak. Sajnos, egyre csökken a számuk, nemhogy növekedne. Megérdemlik, korábban sem voltak eleresztve anyagilag. Nagyon sokszor nem is t udtak elmenni - kocsijuk sem volt , amikor hívták őket valahova. Emlékszem, a szép Zalában, Göcsejben lelkes népművelők, a közművelődés munkásai karolták fel őket, szállították például különféle helyekre. Ők népszerűsítették művészetüket és személyüket. S zállították saját kocsijukon rendezvényről rendezvényre, mondjuk, a népdalénekest, a betyárdalokat előadót azért, hogy elénekelhesse a dalait, kiállításról kiállításra vitték azokat az embereket, akik a kecskerágító fából életfát faragtak, pásztorlegyezőt vagy citerát készítettek, és vásárról vásárra vitték azokat a bőrtárgykészítőket, vaseszközöket csinálókat, kovácsokat vagy a cserépedényeket készítőket, hogy el tudják adni az áruikat. Fontos ez, főleg a mai világban. Az egyetlen, amivel a művészt megjuta lmazhatjuk - mondta Renoir , az, hogy megvásároljuk a műveit. Határozottan áll ez a mondás a népművészet mestereire is. Az alkotás: 30 százalék az ihlet, a többi munka - tudjuk egy bölcs mondásból. A tiszta forrásból merítkezők tudják, és saját életükkel bizonyították, hogy ez teljesen így van. Szívós munka és kitartás, hogy ezt a művészetet művelik minden nehézség ellenére, és továbbadják a fiataloknak játszóházakban, különféle rendezvényeken. A kovácsmesterség művelője, a bőrtárgykészítő, a nyergesmester , a fazekasmester, a fafaragómester, a tojáspatkoló, a nemezkészítő, a hímzőasszony, a táncos, a mesemondó, a népdalénekes apaitanyait belead az alkotásába, az előadásába, nap mint nap bizonyítva, hogy a képzőművészetben, a művészetben az ember keze, elmé je és a szíve együtt alkot. Jó ügyet szolgálunk tehát, amikor ezt a járadékot megszavazzuk, úgyhogy én mint szocialista képviselő, nagyon üdvözlöm, támogatom ezt a javaslatot, és meg is szavazom. Köszönöm figyelmüket. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen , képviselő úr. Felszólalásra következik Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum képviselője. Parancsoljon! LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Régi mulasztást pótol az Országgyűlés e törvényjavaslat tárgyalásával, illetve elfogadásával, és hallhattuk, hogy a törvényjavaslatot parlamenti szakbizottságok tagjai egyhangúlag támogatták, az Országgyűlésnek mind a kormánypárti, mind az ellenzéki oldalon lévő képviselői helyeslik a kiváló művész, érdemes művész és a népmű vészet mestere járadékáról szóló előterjesztés törvénybe iktatását. Régi mulasztást pótolunk, hiszen ez az előterjesztés a Népművészet Mestere címmel rendelkezőkre is ki kívánja terjeszteni a kiváló és érdemes művészek mai járadékrendszerét. Egyetértünk az általános művészeti és népművészeti kultúra alkotóinak egyenjogúsításával, tulajdonképpen ezt fogalmazza meg ez a törvénytervezet. Ne tekintsék kötekedésnek azt, hogy megfogalmazom azt a visszhangtalan képviselői igényt, amelyet régóta próbálunk hangoztat ni ebben a Házban, hogy az előterjesztők a törvényjavaslathoz nem minden esetben mellékelik a javaslat költséghatását. Ez az előterjesztés sem mellékelte sem a