Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 26 (178. szám) - A kiváló művész, az érdemes művész és a népművészet mestere járadékáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - VASS LAJOS, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója:
1964 készítette. Az ügyesebb kezűeknek aztán mások is adtak megrendeléseket. Így számtalan kitűnő fafaragó, fazekas, bőrműves, szövő, hímző, kosárfonó, és lehetne folytatni a sort, vált szakmája mesterévé, és alapozta meg gyakran gyermekei és unokái jövőjét is. Napjaink világa azonban nem igazán kedvez az egyedi, igényes kézművek születésének. Gyorsan és olcsón elkészített, azonban igénytelenebb kivitelű és kevésbé tartós használati eszközeink kis zorítják a kézműipar nyújtotta minőséget. Így, mivel a tömegtermelés célja csupán a fogyasztói társadalom kiszolgálása és meghódítása, egyetlen ország számára sem lehet elhanyagolható szempont a nemzeti értékek és sajátosságok tárgyi emlékeinek megőrzése é s ápolása. A tárgyi népművészettel foglalkozó legkiválóbb alkotók, valamint az előadói területen kimagasló színvonalon teljesítő népművészek és hagyományőrzők immár több mint fél évszázada, 1953 óta részesülnek a Népművészet Mestere kitüntetésben. Ezt a dí jat az arra érdemesek általában életük, munkásságuk utolsó harmadában nyerik el. Számukra - a népművészek és a hagyományőrzők számára is - ez a legmagasabb szintű kitüntetés. Ezt az elismerést máig összesen 425en kapták meg, ám közülük sajnos már csak 206an élnek közöttünk. Ők azok, akik a magyar kultúra és ezen belül a magyar népművészet értékeit mindig magas színvonalon képviselik, határainkon innen és azokon túl egyaránt. Kulturális missziójukkal méltó partnerei a kiváló és az érdemes művészeknek. Ugya nakkor az elmúlt években a népművészet mesterei - ez utóbb említett díjak kitüntetettjeivel szemben - hátrányos helyzetbe kerültek. A kiváló és érdemes művészek nyugdíjkiegészítése ugyanis az 1997. évi XCVII. törvény alapján járadékra változott. Ez a vált ozás azonban nem érintette a népművészeti mesterek helyzetét. Ők ugyanis - ha saját jogú nyugdíjellátásban részesülnek vagy a rájuk nézve irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérték, és a nyugdíjuk mértéke nem éri el a minimális nyugdíj 1000 forinttal növel t összegét - ma nem járadékszerű juttatásban részesülnek, hanem csupán nyugdíjkiegészítő pótlékot kapnak, az említett összeghatár elérését biztosító támogatás keretében. Ez a helyzet, mint ahogy azt bizonyára önök is átérzik, valóban méltánytalan a nemzet egésze számára jelentős életművek anyagi elismerésére. Ezért a Népi Iparművészeti Tanács, a Magyar Művelődési Intézet, az Országos Népművészeti és Háziipari Szövetség, valamint a Népművészeti Egyesületek Szövetsége már 1997ben, majd 1998ban újra kezdemé nyezte a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma akkori vezetőinél, hogy a Népművészet Mestere kitüntetéssel rendelkező személyek nyugdíjkiegészítési rendszere - az elismerés nemzeti, kulturális és erkölcsi értékét méltányolva - kerüljön átdolgozásra. ( 9.50) A minisztérium akkori vezetése a javaslattal egyetértett, ám a megvalósítás nem történt meg, ezért az új kormány 2002ben ismét napirendre vette a kérdés rendezését. Kettős célt tűztünk magunk elé. Egyrészt szerettük volna elérni, hogy a Népművészet Mestere díj a jövőben kormánykitüntetés legyen. Ezt a törekvésünket siker koronázta, hiszen az idén szeptemberben megszületett a 268/2004. számú kormányrendelet, amelynek értelmében a Népművészet Mestere díjat ezentúl évente tíz fő részére a kormány adomán yozza, és azt a miniszterelnök vagy az általa kijelölt személy adja át. Másik célunk a nyugdíjra jogosultak járadékának rendezése, amire a jelen törvényjavaslat teremt lehetőséget. Ez természetesen vonatkozna valamennyi, a tárgyalkotó népművészeti tevékeny ség, valamint a népművészeti előadói területen a Népművészet Mestere díjjal rendelkező személyre, és megszüntetné azt a hét éve fennálló méltánytalan megkülönböztetést, amely ezeket a mesetereket éri a más művészeti területeken alkotó társaikkal szemben. T isztelt Országgyűlés! A kormányprogram nagy hangsúlyt helyez a nemzeti kulturális örökség védelmére, épített, tárgyi és szellemi örökségünk megóvására és bemutatására. E tekintetben a legfontosabb és legértékesebb hagyományátörökítő és értékmentő tevékenys éget éppen a
