Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 26 (178. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Mandur László): - DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ):
1959 származik a híres mondat: “Bár megvetem nézeteidet, halálomig küzdök azért, hogy jogod legyen azt hangoztatni.” Buttiglione olasz európaibiztosjelöltnek is jo gában áll olyan nézeteket képviselni és hirdetni, ami a meggyőződésének legjobban megfelel. Buttiglione úr az európai parlamenti meghallgatása során bűnnek minősítette a homoszexualitást, a nők társadalmi szerepét pedig abban látja, hogy élvezzék a férfiak védelmét, és szüljenek gyerekeket. Buttiglione úr szerint a gyereküket egyedül nevelő anyák nem túl jó emberek. Mondom: Buttiglione úrnak ezek a nézetei, képviselje őket szabadon. Ám joggal merült fel számos európai parlamenti képviselőben, hogy talán nem éppen Buttiglione úrnak kellene az emberi jogokat védelmeznie az Európai Bizottságban. Buttiglione úr a vele szemben felmerült kritikákat inkvizíciónak minősítette, amiből nem tudok másra következtetni, mint hogy katolikusként fogalma sincs arról, hogy az inkvizíció során embereket kínoztak halálra. Ha pedig valakit tartalmi okokból nem kívánnak megválasztani az európai kormányba, az még az egészségre sem veszélyes. Az Európai Unióban az emberi jogok helyzete többékevésbé kielégítő; van tennivaló a nők he lyzete és a szexuális kisebbségek helyzete terén. Ép ésszel aligha felfogható, hogyan lenne képes valaki fellépni a szexuális kisebbségek jogaiért, ha jómaga bűnnek tekinti a szexuális kisebbséghez tartozást. A helyzet nagyon nehéz, tisztelt Országgyűlés. Az Európai Parlament nem szavazhat csak egy biztosjelöltről, csak az egész bizottságról. Nem véletlen tehát, hogy az európai vezetők egész sora, a brit Ton y Blair, a német Gerhard Schröder, a magyar Gyurcsány Ferenc miniszterelnök arra kérte az európai parlamenti képviselőket, szavazzák meg a bizottságot annak érdekében, hogy az új bizottság végre felállhasson, és elkezdődhessék a munka. Barroso elnök is megpróbálkozott egy kompromisszummal. Két szempontot kellett egyeztetnie. Az e gyik az, hogy a bizottságot minél gyorsabban meg lehessen választani, és azt is, hogy mégse egy homofób legyen felelős az emberi jogokért az Európai Unióban. Tett egy bölcs javaslatot: azt javasolta, hogy az emberi jogokért egy négytagú testület legyen fel elős. Ezzel tett egy gesztust az Európai Parlamentnek, elfogadta az ottani kritikákat, ugyanakkor mégsem forgatta fel a tárcák leosztását, így lehetővé téve, hogy a parlament megszavazza a bizottságot. Ha Buttiglione úr csak annyit tesz, hogy ezek után csö ndben marad, elhárult volna az akadály a bizottság megszavazása elől. Ám úgy tűnik, Buttiglione úr az égvilágon semmit nem értett meg. A négytagú bizottságra azt találta mondani, hogy a meleg férfiak, leszbikusok és transzvesztiták képviselői, míg nyilvánv alóan ő képviseli a heteroszexuálisokat. Márpedig, tisztelt Országgyűlés - egy nem túl szép magyar kifejezéssel élve , ha egy biztosjelölt lebuzizza a saját biztostársait, akkor az európai liberális heteroszexuálisok megkérik, hogy az ő érdekeiket se képv iselje az Európai Bizottságban. A kompromisszumok megfeneklettek. Itt Európa értékei a tét. Nekünk, magyaroknak, tisztelt Országgyűlés, akiknek oly fontos a nemzeti kisebbségek ügye, tudnunk kell, a nemzeti kisebbségekre is csak ott jut kellő figyelem, aho l más kisebbségekre is. Ahol így lehet beszélni a szexuális kisebbségekről, ott nem beszélnek másként a nemzeti kisebbségekről sem. A többségi arroganciának mindegy, kikből állnak a megalázottak. Megértjük azokat a szempontokat, amelyek a bizottság megszav azása mellett szólnak, ám Európa polgárait az Európai Parlamentben a képviselők képviselik. Ott tudnak csak egy világos üzenetet küldeni Európa polgárainak, hogy az Európai Unió mindig ki fog állni a kisebbségek jogaiért. Ha nincs más módja, akkor bizony l e kell szavazni ezt a bizottságot. Liberálisként és magyarként is úgy vélem, sok mindent el lehet venni az emberektől, de a méltóságukat, a büszkeségüket nem. Elveinket, meggyőződésünket, hitünket nem tehetjük kockára. Tisztelt Országgyűlés! Nem adhatunk h atalmat senkinek kezébe, aki ezeket az értékeket lábbal tapossa. (Az elnök a csengő megkocogtatásával a hozzászólási időkeret leteltét jelzi.) Buttiglione úr
