Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 26 (178. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Mandur László): - ÉKES JÓZSEF (MDF):
1956 bizonyára nagyon fontos támpontokat ad nemcsak a magyar, hanem az Európai Unió országai turizmusainak számára is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Ékes József frakcióvezetőhelyettes úr, a Magyar Demokrata Fórumból, “Tovább sújtjuk a hazai vállalkozókat” címmel. Öné a szó, képviselő úr . ÉKES JÓZSEF (MDF) : Köszönöm, elnök úr, a szót. Örülök annak, hogy miniszter úr is és államtitkár urak is bent vannak. Talán visszatérve Tompa Sándor hozzászólására - hisz mondta, hogy a kormány részéről a munkahely, a munkahely, a munkahely , szeretnék rávilágítani egy másik oldaláról. A tavalyi évben az Európa Tanácsban is és az Európai Unióban is felmérés készült, hogy a munkahelyek kérdése hogyan alakul. Míg a multinacionális cégeknél 0,4 százalékkal csökken évente a foglalkoztatások aránya, addig a k is, középvállalkozásoknál évente 0,3 százalékkal nő. Tehát a kettő között van egy kis nyitás olyan értelemben, hogy Európában tovább növekszik a munkanélküliek száma. De nézzük a hazai kis, középvállalkozások helyzetét! Nagymértékű államadóssággal rendel kezünk, romlik a fizetési morál Magyarországon is. Itt talán az ajkai és a Somló környéki vállalkozásokról beszélnék, hiszen nagyon sok vállalkozás van úgy, hogy tavaly, tavalyelőtt nyert el pályázati forrásokat, már a beruházásokat rég befejezték, már el is felejtették a beruházást, és ma még, a mai napig a Kincstár tulajdonképpen az elnyert pályázatok arányos összegét nem fizette ki a vállalkozók részére. Továbbmegyek: a körbetartozás kérdése. Nagyon sok vállalkozás végzett tevékenységet önkormányzatoknál , különböző beruházásoknál. A Kincstár nem fizet az önkormányzatnak, az önkormányzat nem fizet a vállalkozónak, a vállalkozó nem tud fizetni az alvállalkozónak. Ez is egy körbetartozás. De megyek tovább, hogy ezt a sort lehessen bővíteni, és valóban lássuk a magyar kis, középvállalkozások helyzetét. Különböző nagy, multinacionális, nagyobb gazdasági társaságok olyan fizetési szerződéseket kötnek, hogy 60, 90, 120 és 150 napos fizetési feltételekkel. Itt is mögöttük állnak a beszállítók, a beszállítók alvál lalkozói. Tehát ha ilyen nagy mértékű a fizetési morál romlása Magyarországon, abban az esetben végső soron a legkisebb vállalkozás tulajdonképpen nem fog hozzájutni a pénzéhez. Tudok önöknek példát mondani. Van olyan vállalkozó Ajkán is, amelyiknek több t íz millió forintja van kint, és jelen pillanatban abban az állapotban van, hogy 28 foglalkoztatottjából legalább 12t el kell küldenie, mert egyszerűen nem jönnek be a forrásai, elvégezte a tevékenységet, nem tudja a saját alvállalkozóit kifizetni, és inne ntől fogva a saját létszámát kell lecsökkenteni. Menjünk tovább: a multinacionális bevásárlóközpontok is dettó ugyanezt a tevékenységet folytatják, 90, 120, 150 napos fizetési meghagyásokkal. Például vegyük az almá t! Ma a 2002es, 80 forintos felvásárlási árhoz képest 40 forintért vásárolják fel az almát. Ha egy 90 napos fizetési meghagyással történik a szerződéskötés, háromnaponta kell beszállítania a termelőnek. Hányszor forgatja meg maga a bevásárlóközpont a term elő forintjait, fogalmazzunk így, mire az első fizetést megteszi? De ennek az almatermelőnek is vannak alvállalkozói. Innentől fogva nem tudja kifizetni az alvállalkozó tevékenységére eső forinthányadot. Németországban ezelőtt négy évvel hasonlóképpen rádö bbentek arra, hogy több tízezer vállalkozás szűnt meg a körbetartozások miatt, és hasonlóképpen - ezzel az Európai Unió is foglalkozott - 90 napos meg 120 napos fizetési szerződéskötések voltak emögött. Több tízezer vállalkozás ment tönkre. A német kormány ebben a kérdésben nagyon határozottan olyan döntést hozott, hogy a fizetési szerződéskötések lehetőségét minimálisra csökkentette le. A másik pedig: a
