Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 25 (177. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - BECSÓ ZSOLT (Fidesz):
1939 Kérdez em a tisztelt Országgyűlést, egyetérte a javasolt vitaszerkezettel. Kérem, kézfelemeléssel szavazzanak! (Szavazás.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés az indítványomat elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Kérem a felszólalni kívánó képviselőket, hogy jelezzé k, melyik ajánlási ponthoz kívánnak hozzászólni. Megnyitom a részletes vitát az ajánlás 128. pontjaira. Megkérdezem, kíváne valaki felszólalni ötperces időkeretben. (Nem érkezik jelzés.) Felszólalási szándékot nem látok, ezt egyetlenegy képviselőtársam s em jelzi. Ezért a részletes vitát lezárom. Nem is kell megkérdeznem államtitkár urat, hogy most kíváne válaszolni vagy a határozathozatalt megelőzően, hiszen most a részletes vitában nem hangzott el vélemény. A módosító javaslatokról várhatóan következő ü lésünkön határozunk. Tisztelt Országgyűlés! A mai napirendi pontok tárgyalásának végére értünk. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Becsó Zsolt ké pviselő úr, Fidesz. Megadom a szót öt percben a képviselő úrnak. BECSÓ ZSOLT (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! Salgótarján Magyarország északi részén, a Tarján és a Salgó patak által formált ipszilon alakú völgyben f ekszik, közvetlenül határos a Szlovák Köztársasággal. A 45 ezer lakosú város Nógrád megye gazdasági, kereskedelmi, szolgáltatási, kulturális központja és székhelye. Salgótarján fejlődését a XIX. század közepén a környéken feltárt kőszéntelepeknek, illetve ezek megkezdett kiaknázásának köszönhette. Az 1860as évektől kezdődően az energiabázisra ráépült ipartelepek, a Salgótarján Kőszénbánya Rt., a későbbi acélgyár, tűzhelygyár és üveggyár elődjei és az 1867ben üzembe helyezett PestSalgótarján közötti vasút vonal révén az addig kis palócfalu néhány évtized alatt Nógrád megye legnépesebb települése lett, a XX. század elejére már 1314 ezer főre nőtt a lélekszáma. Salgótarján 1922ben kapott városi rangot, 1950től megyeszékhely, 1994tő l pedig megyei jogú város. A jelenkor Salgótarjánjának népessége folyamatosan csökken, a rendszerváltozást követően 6 százalékos a népességfogyás. A városon belül az inaktívak aránya alacsonyabb mind a megyei, mind az országos átlagnál, a foglalkoztatottak részesedése elmarad az országos mutatótól, és a munkanélküliek aránya nemcsak az országos, hanem a megyei arányt is meghaladja. Sajnálatos, hogy Salgótarján hagyományokkal rendelkező, több évtizede működő vállalkozásainak egy része még mindig nem stabiliz álódott, és átmeneti likviditási gondokkal több munkáltató is küzd. Nehéz elhelyezkedni Nógrád megyében, és nehéz a megyeszékhelyen is, ráadásul Salgótarján üres álláshelyeire a környező településekről és újabban már Szlovákiából is sokan pályáznak. Fájdal mas ilyet kimondani, de ez még attól tény, hogy Salgótarján napjainkban az ország egyik legnehezebb helyzetű megyei jogú városává vált. A város a társadalmigazdasági krízis jeleit mutatja. A krízis felszámolása érdekében az eddig tett lépések, mint példáu l a vállalkozási övezet kialakítása, ipari park létrehozása, út- és közműfejlesztések szükséges, de nem elégséges lépéseknek értékelhetőek. Nem elégségesek az eddig megtett lépések, hiszen igen sajnálatos módon Salgótarján
