Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 25 (177. szám) - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - KÉKESI TIBOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz):
1934 Az államtitkár úr nem volt tagja a Medgyessykormánynak - lehet, hogy előnyére válik , és nem tudhatja, hogy 2002ben, amikor a Medgyessykormány hatalomra került, azzal kezdte áldásos tevékenységét, hogy drasztikus mértékben emelte az illetékeket. Ekkor arra gondoltunk, hogy étvágyát négy évre kielégítette, de sajnos ezen várakozásunk nem jött be, ugyanis évente jelentős mértékben emeli az illetékeket. Nem történik ez másként ebben az évben sem. Amikor az adótörvények tervezése időszakát éltük, és a Pénzügyminisztériumból hírek szivárogtak ki az adótörvényekrő l, akkor kicsit meglepődve tapasztaltuk azt, hogy egy kedvező változás is tervbe volt véve, mégpedig az, hogy az első lakáshoz jutók illetékkedvezményét 40 ezer forintról 100 ezer forintra kívánta felemelni a kormány. Ezt a hírt jó szívvel vettük, csak saj nos mire az adótörvény idekerült a parlamentbe, ennek már se híre, se hamva nem volt. Ezzel szemben találkoztunk jelentős mértékű illetékemelkedéssel. Sajnálom, hogy az SZDSZ képviselői nincsenek jelen, ők állandóan adócsökkentésről beszélnek, csak azt fel ejtik el, hogy az illeték az adónak egyik formája, és évről évre jelentős mértékű illetékemelkedés történik. A kormány minden esetben arra hivatkozik, hogy az ár- és értékviszonyokhoz kell igazítani az illetékeket, és bizonyos tételes illetékek vonatkozásá ban meg arra, hogy igen régen lett megállapítva. Sajnos, lejárt az időm, majd folytatni fogom. Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Kétperces hozzászólásra megadom a szót Kékesi Tibor képviselő úrnak, MSZP. KÉKESI TIBOR (MSZP) : K öszönöm a szót, elnök úr. Az illetékváltozásokkal kapcsolatban mindenképpen ketté kell válasszuk az illetékek típusait. Egyrészt vannak a vagyoni típusú illetékek, amelyek valóban adóként viselkednek, és vannak az eljárási illetékek, amelyek azonban nem ad ók, hiszen annak ellenére, hogy Magyarországon hagyományosan az illeték adójelleggel működik, ezek bizonyos eljárásoknak, szolgáltatásoknak az ellenértékei. Néhányuk már át is alakult, igazságszolgáltatási díj az ellentételezése, és ilyenformán valóban fol yamatosan, az ár- és értékviszonyokkal változhat, mivel egyébként egy alacsonyabb jogszabályi szinten is kerülnek szabályozásra. Jelen pillanatban az eljárási illetékek, amelyek a törvényjavaslatban szabályozva vannak, meglehetősen régen, van, amelyik évti zedes távlatban is, de mindenképpen több éve kerültek megemelésre, és mint köztudott, a tételes díjak abban a hiátusban szenvednek, hogy ellentétben a százalékos mértékű illetékekkel, mondjuk, a bírósági eljárásnál ott, ahol van pertárgyérték, 6 százalék v agy 3 százalék, vagy 1 százalék az illeték, itt ezt folyamatosan hozzá kell igazítani a változó világhoz, az áremelkedésekhez, hiszen ugyanazok a bíróságok tárgyalják, ugyanazok a bírók tárgyalják, ugyanazért a bérért tárgyalják, ugyanazzal a költséggel tá rgyalják. Tehát teljesen jogos, hogy lépést tartva az egyébként más területen történő bérfejlesztésekkel, nem gondoljuk, hogy pont az igazságszolgáltatásban dolgozóknak azért ne növekedhessen a bére, mert ezeket az illetékeket nem lehet emelni. Átlagosan e gyébként az állampolgárok egy évben egyszer találkoznak ilyen illetékfizetési helyzettel, tehát nem is terheli őket meg jelentősen - és majd én is folytatom, ha módom lesz a következőkben. Köszönöm. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Kétperces hozzászólásra megado m a szót Vitányi István képviselő úrnak, Fidesz. DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Azt szeretném mondani, hogy a szocialistaszabad demokrata kormány kitalálta azt, hogy nemcsak a tételes illetékeket emeli, hanem a százalékos m értéket is, tehát az öröklési illetéknél, az ajándékozási illetéknél különböző sávokat vezetett be, és a százalék
