Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 13 (163. szám) - Dr. Répássy Róbert és dr. Vitányi István (Fidesz) - a pénzügyminiszterhez - “Miért kerül az olcsóbb állam az embereknek egyre több pénzébe?” címmel - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár:
191 soraiban.) Persze az élelmesebbek már kihasználták többször az olcsóbb bontóperi illetéket. (Derültség az ellenzék soraiban.) Tiszt elt Államtitkár Úr! Lassan nem tehetünk semmit anélkül, hogy az állam egyre kevesebb kedvezmények mellett egyre mélyebben ne nyúlna a zsebünkbe. Megnyugtató lenne tudni, hogy ez nem így van, de úgy tűnik, hogy az újabb csodavárás után hamar visszazökkenünk a valóságba, ahol jövőre ismét minden többe kerül. Tisztelt Államtitkár Úr! Miért kerül az olcsóbb állam az embereknek egyre több pénzébe? Kijelentie, hogy nem lesz 2005ben illetékemelés, illetékkedvezménymegvonás? Ha mé gis lesz, mi indokolja ezeket a lépéseket? Várom megtisztelő válaszát. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Veres János államtitkár úré a szó. DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! T isztelt Képviselő Úr! Ha a pontos kérdésére akarunk válaszolni, akkor képviselő úr hogyan emlékszik, 2000ben mennyivel emelte az akkori kormány javaslata alapján az akkori parlamenti többség az illetékeket. (Zaj, felzúdulás a Fidesz soraiban.) Ha nem emlé kezne, képviselő úr, akkor segíteni fogok képviselő úrnak. A 2000. évben önök 30 és 50 százalékos mértékkel emelték az illetékeket általánosan. (Felzúdulás, moraj az MSZP soraiban. - Közbekiáltások a Fidesz soraiból: De hány év után?!) Ha Répássy képviselő úr kérdésére is válaszolnék, akkor azt kell mondjam, hogy kettő, három és négy év után. Ha kérdésére továbbvisszük a választ, akkor hány éve volt 2000: ugye, négy éve, képviselő úr, még mindig. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Nem érti úgysem!) Tehát ha a k épviselő úrék által akkor követett logikát követnénk mi is, akkor indokolt lenne ismételten az emelés, képviselő úr? Ugye, indokolt lenne, ha akkor megalapozott volt az önök javaslata. (Derültség az MSZP soraiban.) Ennek ellenére a kormány jelen pillanatba n csak azokban az esetekben tartja szükségesnek és indokoltnak a különböző illetékekkel kapcsolatos mértékek felülvizsgálatát, amelyek régebben kerültek megállapításra, mint amit önök alkalmaztak, és amely esetekben olyan igazságtalanságok vannak, mint a j elenlegi rendszerben. Képviselő úr fölolvasta azt a sajátságos helyzetet, hogy jelen pillanatban az értékpapír, az üzletrész és a takarékbetét nem képezi illetékkiszabás alapját, ha ezeknek a tulajdonjogában változás következik be. Ez elég sajátságos helyz et, mert elmondok egy példát. Van Budapesten egy ingatlan. Ennek az ingatlannak az adásvételénél nem a normál adásvétel gyakorlatát követték a felek, a korábbi tulajdonos cég és az új tulajdonos cég, hanem azt mondták, hogy ők bizony azt a céget veszik meg , amelynek a birtokában van ez az ingatlan, tehát azt a céget, amely ezt az ingatlant birtokolja. Ebben az esetben az érvényes magyar szabályok szerint sem az eladó, sem az új tulajdonos egy fillért a magyar költségvetésbe ezen jogügylet után be nem fizete tt. Történetesen ez egy több mint 10 milliárd forintos ingatlanadásvétel volt cégvásárlás leple alatt lebonyolítva. Mindkét cég külföldi cég volt. Önök tehát egyetértenek azzal, hogy ilyen esetben illesse meg mindkét céget a közteherviselés mentessége? Me rt hiszen ez történik Magyarországon. Amiről képviselő úr beszélt, például úgy gondolom, hogy az igazságos közteherviselés érdekében az ilyen jellegű ügyletek után valóban fizetni kellene valakinek valamennyit a magyar költségvetésbe. Vagy ha nem így gondo lják, akkor persze ezzel ki lehet állni a közvélemény elé minden további nélkül. (Zaj. - Dr. Répássy Róbert: És az öröklés?) A Pénzügyminisztérium azt, hogy ilyen jellegű ügyleteknél bizony érdemes és szükséges lenne valakinek fizetni, szükségesnek tartja. Sőt, továbbmegyek, szükségesnek tartja azt is, hogy mivel az elmúlt 15 évben kialakult Magyarországon egy olyan üzletág, olyan tevékenységi kör, amelynél sem az adásvételnél, sem az örökségnél semmifajta illetékfizetési kötelezettség nincs, ez pedig nem m ás, mint az üzletrésztulajdon. Nyilvánvalóan a társasági törvény, a '88as törvény előtt nem lehetett ilyen
