Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 25 (177. szám) - Nógrádi Zoltán (Fidesz) - a pénzügyminiszterhez - “Kísért-e Magyarországon a fizetésképtelen állam rémképe?” címmel - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - NÓGRÁDI ZOLTÁN (Fidesz):
1849 Vásárhelyitervre utaljak, és nem szeretném felsorolni a többi pontot, de ettől függetlenül a kormányprogramon túlmenően a cs elekvési sor az érdekes és az a lényeges kérdés ebben a témában. Négy kérdéscsoportot tett fel nekem, megpróbálok két percen belül, gazdálkodva az idővel, gyorsan válaszolni. A tiszai ciánszennyezés okán, amely a 2000. évben történt, a magyar állam 28,5 mi lliárd forintos kártérítési igénnyel lépett fel. Ez a per folytatódik a Fővárosi Bíróságon, tehát a magyar bíróságon van ennek a pernek a folytatása, és ez év szeptember 6án került sor a bíróság utasításának megfelelően biztonságtechnikai szemlére. A köve tkező kérdés az elmúlt hónap, tehát szeptember és október fordulóján történt kommunális szennyezés kérdése. Úgy gondolom, az elmúlt időszakban többször válaszoltunk arra, hogy milyen lépéseket tett a tárca, illetve szakhatóságai annak érdekében, hogy egyré szt beazonosítsa a közel 300 tonna mennyiségű kommunális hulladékot, és valamilyen módon próbálja érvényesíteni egyrészt a kártérítési igényét, illetve a megelőzést valamilyen módon próbálja a jövőben biztosítani. Ezt a határvízi egyezmény keretében a tárc a napi kapcsolattartással igyekszik biztosítani. Ebben a tekintetben „a szennyező fizet” elv szempontjából a határvízi egyezményeknek kiemelt jelentőségük van. Az EUUkrajna akcióterv elfogadásában a magyar környezetvédelmi tárca jelentős mértékben beleszó lt ennek az akciótervnek az elfogadásába, és igyekszünk érvényt szerezni a magyar érdekeknek. Köszönöm szépen. Nógrádi Zoltán (Fidesz) - a pénzügyminiszterhez - “Kísérte Magyarországon a fizetésképtelen állam rémképe?” cí mmel ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Nógrádi Zoltán, a Fidesz képviselője, kérdést nyújtott be a pénzügyminiszternek: “Kísérte Magyarországon a fizetésképtelen állam rémképe?” címmel. Képviselő urat illeti a szó. NÓGRÁDI ZOLTÁN (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisz telt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Minden jogállamban a jog egyformán előírja mindenkinek, hogy teljesítse kötelezettségeit. Ez alól Magyarország kivétel, ahol ma már lassan megszokottá válik, hogy bizonytalan és kiszolgáltatott helyzetbe kerül minden ki, aki a magyar állammal szerződik. Nincs kivétel, legyen az külföldi befektető, hazai kisvállalkozó, támogatásra váró mezőgazdasági termelő vagy európai uniós forrásra pályázó. Kormányhatározatok sorozata szól arról, hogy költségvetési előirányzatokat zá rolnak, kifizetéseket függesztenek fel, a fizetésképtelen állam rémképét vázolva elénk. Ilyen a 2176os kormányhatározat, amely kormányzati hatáskörbe utalta a pályázatos támogatások kifizetését a 2004. június 30áig ki nem utalt forrásokra. Talán mulatság osnak is tűnhet, amikor a kormány ülésén a miniszterek hosszú listákat tanulmányoznak, hogy mely Széchenyiterves pályázó vagy Smart Hungarys nyertes kaphatja meg a hónapok óta neki jogosan járó állami támogatást és ki nem, mert a költségvetés válságmened zselése odáig jutott, hogy a miniszterek jóváhagyása kell akár néhány százezer forintos kifizetéshez is. Tehát ez a jogbiztonság és a jogegyenlőség a magyar állam és szerződő partnere vonatkozásában! Tisztelt Államtitkár Úr! Kérdezem tehát, vagy mondhatnán k úgy is, hogy kérdezzük együtt: meddig bírják még elviselni a fejlesztési támogatások kiutalásának halogatását az európai piaci versenyben helytálló kisvállalkozásaink? Valóban elfogytake a minisztériumok pénzei, mert év végére a prognosztizált államházt artási hiány nem teszi lehetővé, hogy a kifizetéseket eszközöljék? Igaze, hogy az államkincstár hetente utasítja vissza a minisztériumok kifizetési engedélykérelmét?
