Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 19 (176. szám) - „Nagy a jólét” címmel politikai vita - DR. VOJNIK MÁRIA egészségügyi, szociális és családügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Mandur László): - DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár:
1781 Bejelentem, hogy a kormány nevében először megadom a szót Vojnik Mária államtitkár asszonynak, majd utána Katona Tamás államtitkár úrnak, akik reflektálni kívánnak a vitában elhangzottakra, össze sen maximum 15 perces időkeretben. DR. VOJNIK MÁRIA egészségügyi, szociális és családügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Nem az volt a mai napon a kérdés, hogy vajon mindenki számára nagye a jólét, hiszen mi pontosan tudjuk, hogy az a nagy igazi jólét még nem érkezett el, hanem az volt a kérdés, hogy vajon hogyan állítjuk elő közös javainkat, és vajon igazságose a javakból való részesedése mindenkinek. És azt jártuk körül mi, szocialista, sza bad demokrata képviselők, hogy a köztársaság kormánya és a parlament kormánypárti többsége hogyan segítheti egy igazságos Magyarország létrejöttét, egy igazságosabb jóléthez való juttatást. Egy kicsit részletesebben is nézzük ezt meg! (14.40) Mit tettünk m i - és persze önöknek is el kell számolni, hogy mit tettek önök - az igazságosabb Magyarországért? Azt mondják, családtámogatás. Azt mondom, önök nem tettek semmit, hogy a családok támogatása igazságosabb legyen, és minden gyerek és minden szülő jobb létbe n éljen. Mit tettünk mi? Ahelyett, hogy az egyes családok támogatását irányoztuk volna elő, mi minden család megélhetési lehetőségét segítjük a családi pótlékkal, a jövedelmek igazságosabb elosztásával, hogy a vidéki és szegényebb gyerekeknek is legyen leh etőségük jobb létben részesülni. Önök azt mondják, hogy mit tettek önök az egészségért. Én pedig azt mondom: nézzük meg, hol keletkezik az egészségünk! Ott van nagyobb egészség, ahol több a munkahely, ott van nagyobb egészség, ahol közelebb vagyunk az info rmációhoz, a közlekedéshez, a kultúrához, ahol több a jövedelem. És azt gondolom, amikor mi azt mondjuk, hogy munkahely kell, hogy út kell, hogy egészséges lakás és egészséges környezet kell, akkor mi teszünk az egészségért. Önök azt mondják, hogy nem eleg et. Azt mondom, tegyük közösen! De nem lehet szétszedni, mert mi magunk az egészségünkkel, a szociális környezetünkkel, a jólétünkkel így egészben tudjuk csak ezt megvalósítani. Amikor önök azt mondják, hogy nem kell út, és több kell erre vagy arra, azt mo ndom, hogy önök nem akarnak több munkahelyet, akkor nem is lesz több egészségünk. És amikor azt kérdezik önök, hogy önmagában is mit tettünk, akkor azt mondom, nézzük meg, hogy az önök tervezett száz forintjához mi még hányat tettünk hozzá, és hova juttatt uk. És azt mondom, hogy ma oda jut az egészségügyre több pénz, ahol a legtöbb tehetős ember van, mi pedig azt akarjuk, hogy ez igazságosabb legyen. Ezért vidéken is fogunk mentőállomásokat építeni, 131 mentőkocsit és sürgősségi betegellátóhelyeket és kórhá zi szobákat és járóbetegszakrendeléseket fogunk korszerűsíteni, és az aneszteziológiai és intenzív eszközös parkot fogjuk fejleszteni, hogy mindenkinek jusson majd ebből a jóléti szegmensből is. És azt gondolom, amikor a versenyt választjuk, akkor mi, pol itikai pártok azt választhatjuk, hogy mérjük meg egymást, és mérjenek meg minket az emberek: ki tett többet egy igazságosabb Magyarországért? És akkor tudunk majd újra beszélgetni. Most egyelőre a köztársaság kormánya tett sokkal többet, mint önök. Köszönö m szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, államtitkár asszony. Most pedig megadom a szót Katona Tamás államtitkár úrnak. Parancsoljon! DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm, elnök ú r. Tisztelt Országgyűlés! Amikor a tisztelt ellenzék javasolta ezt a vitanapot, akkor azt fogalmazta meg, hogy miután feltehetően nagy a jólét, erről vitatkozni kell. Aztán a vita nem túl jól sikeredett, már csak azért sem, mert nem a tények alapján folyt a vita.
