Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 19 (176. szám) - „Nagy a jólét” címmel politikai vita - ELNÖK (Mandur László): - LENGYEL ZOLTÁN (Fidesz):
1774 adatokat figyelembe véve akkor még a GDP 13,5 százalékát, ma már csak alig több mint 3 százalékát állítja elő az ágazat; akkor a munkaerő több mint 17 százaléka dolgozott az ágazatban, most csak 5,5 százaléka; az exportbevételek 22,5 százalékát állítottuk elő, ma csak 7,5 százalékát. Pedig ez az aránycsökkenés egy újonnan kialakuló, egészséges gazdasági szerkezetet mutat, ha sonlót, mint ami Európa fejlettebb országaiban van. Mondjunk egy másik megközelítést: az Európai Unió költségvetésének jelentős része az agrárium- és a vidékfejlesztésre fordítódik, az EUs rendeletek és irányelvek több mint fele agrártárgyú, és a Brüsszel által működtetett különböző bizottságok több mint fele az agráriumhoz kapcsolódik. Tehát ez az igazán jelentős az Európai Unióban, és azt hiszem, így lesz nálunk is. Az ágazatot két nagyon fontos hatás érte a rendszerváltozás óta. Az egyik volt mindenképp en a rendszerváltás, amire nem lehetett felkészülni. Ebben az időszakban 1200 milliárd forint fejlesztési támogatás maradt el az agráriumból, amit most kell pótolnunk, és ezt most kell valamilyen módon megoldanunk. Eközben ez az ágazat - a világon szinte e gyedülálló módon - nettó befizető volt a költségvetésbe, hozzájárult a hiány csökkentéséhez, a lakossági jövedelmek növeléséhez. A mostani másik jelentős hatás az európai uniós csatlakozás, amire fel lehetett volna készülni, hiszen közel tíz évvel a csatla kozás előtt tudtuk, hogy ez be fog következni. Az előtárgyalásokkal még nagy baj nem is volt, de az előző kormány - példa nélkül a csatlakozó országok közül - semmit sem tett az uniós intézményrendszer kiépítése terén. Súlyosan veszélyeztette ezáltal csatl akozásunk sikerét, az agrártámogatások fogadását, felhasználását. Ez igazán a leendő jólét elleni cselekedet volt, mi kicsit keményebben fogalmazva azt szoktuk mondani, hogy ez egyben az ágazat elárulása és cserbenhagyása is volt. Ez a kormány mit tehetett ebben a helyzetben? Elsősorban megpróbálta rohamléptekkel behozni az intézményrendszer kiépítését, és megpróbált mindent elkövetni azért, hogy valamilyen módon jobb helyzetbe hozza az agrárium termelőit. Az első, az intézményrendszer kiépítése még ma is g őzerővel folyik, és igazán csak szurkolni tudunk azért, de ma már látunk rá reményt, hogy sikerül, és fogadni tudjuk az európai uniós támogatásokat. A SAPARDrendszer ezt és a működőképességét is már egész jól mutatta. (14.10) A másik pedig az, hogy közgaz daságilag egy 72 milliárdos támogatással, egy hitelkonstrukciós megoldással segítette az agrártermelők konszolidálását. Két dolog ugyan ellene hatott, hogy ennek a hatását igazából érezni tudjuk, egyrészt az, hogy az évszázad aszálya volt az elmúlt évben, másrészt pedig az a magasan tartott forintérték és kamatpolitika, amiről a mezőgazdasági bizottság elnöke napirend előtt már szólt ebben a teremben. Mit tud még tenni ez a kormány a következő két év során azért, hogy nagyobb legyen a jólét, és nagyobb legy en a jövedelem az agrárágazatban? Megpróbálja a csökkenő szántóterületről a nagyobb jövedelmet és a jobb megélhetést biztosító gyümölcs- és szőlőtermelés felé irányítani a termelést. Ennek során a termelői értékesítő szervezeteket is megfelelően támogatja. Ezenkívül megpróbál megfelelő piacot szerezni a magyar termékeknek, ami nem egyszerű feladat ebben az évben, amikor nem hiány, hanem jelentős, kétszeres túltermelés van. Ezek azok a lépések, amiket együtt kell megtennünk azért, hogy vidéken is végre jobb legyen a megélhetésünk, és a jólét felé megtegyük a szükséges lépéseket. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Felszólalásra következik Lengyel Zoltán, a Fidesz képviselőcsoportjából. Öné a szó , képviselő úr. LENGYEL ZOLTÁN (Fidesz) :
