Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 19 (176. szám) - „Nagy a jólét” címmel politikai vita - ELNÖK (Mandur László): - SOLTÉSZ MIKLÓS (Fidesz):
1766 elmúlt évek, három év, két és fél év tényeit fényesen igazoló számokat. Nos, csend van azóta, pedig jó szívvel bocsátottam a rendelkezésükre ezt az anyagot. Szeretné m hangsúlyozni, hogy messze az a jólét, és azért szerencsétlen ez a próbálkozás, mert azóta, aki mondta is, többször cáfolta, szó nincs arról, hogy bármely vonatkozásában elégedettek lennénk azzal a helyzettel, amely ma Magyarországot jellemzi. Sőt, talán az elégedetlenségünk sokkal markánsabb és határozottabb, mint az önöké, különösen a leszakadókat, a ráutaltakat illetően. Mi is történt valójában, és mi történt az önök két évében? Mi az önök mondanivalója ennek az igazán fontos kérdésnek, a jólétnek az üg yében az önök asztalra tett kétéves teljesítményében? Ennek a kormányzati ciklusnak, mármint az önökének, az Orbánkormányénak természetesen voltak kitüntetett irányai. Hasznos, vitathatatlanul fontos irányok azok, amelyek egy izmos, a társadalmat hordozni , tartani képes középréteg létrehozásának irányába mutattak. Ennek eszközeit többek kritikával, önök elsősorban dicsérően szóba hozták. Fontos, vitathatatlanul fontos elemek ezek, csak mindeközben, és a statisztikák ezt fényesen mutatják, egy széles társad almi közeg veszítette el a felzárkózás, a társadalommal való együtt haladás esélyeit. (Domokos László: 1996ban.) Ezért az Orbánkormányt követő kormányzatnak egyértelmű kötelessége ennek a leszakadásnak az enyhítése, és ez a kormányprogram valódi célja. S zámok sorával igazolható, és nagyon nehéz egymást követő számokat nyomon követni, összehasonlítani, ezért próbálom egy kicsit koncentráltabban megjeleníteni. Az első két év során, többen emelték már ki ezt, míg a fogyasztói árak az Orbánkormánynál 20,8 sz ázalékkal, a mi kormányzatunknál 10,2 százalékkal növekedtek csak. És a reálbérről, amelyről a statisztikák ott vannak az önök kezében, olyan fényesen bizonyítanak: végre a gazdaság tényleges növekedéséhez mért az emberek reálbére. Ez egyúttal a korlátja, meg talán a hívószava, a mértékmutatója is, amelyhez igazítva lehet felelősen ezeket az arányokat biztosítani. És hosszan sorolhatnám mindazt, ami történt a minimálbérrel kapcsolatban, a családtámogatásban, a lakásépítésben, a vállalkozásokkal és így továb b, egészen a rádió- és tévéelőfizetés törléséig, amely sokak közérzetét javította (Közbeszólás az MSZP soraiból: Így van. - Taps ugyanott.) , és a 13. havi nyugdíjjal, egyáltalán a nyugdíjasokkal kapcsolatban. Ami viszont kevésbé került szóba, arról néhány szót befejezésül hadd szóljak. A jólét, a biztonságos, kiszámítható emberi lét, újra hangsúlyozom, a jólét fontos összetevője az is - sajnos, közben a szakszervezetiek elmentek , hogy működnek a párbeszéd fórumai, partneri viszony van a szakszervezetekke l, civil szervezetekkel, garanciák, kiszámítható mechanizmusok vannak, rangot kapott az öngondoskodás az önkéntes nyugdíjpénztárakban, és egyáltalán működik egy, a kiszámítható jövőt ígérő garanciarendszer. És nem az erő, „a győztes mindent visz” arroganci ája dominál, hanem a párbeszéd, az együttgondolkodás, az egymásra figyelés. Ez is a jólét fontos összetevője. És ilyen lesz reményeim szerint a méltó, az emberi méltóságot, tisztességes öregkort biztosító ellátórendszer, amely országosan nem a jelenlegi na gy mamutintézmények szintjén, hanem a lakóhelyhez közeli, intim, a szülőföldhöz közeli kiszolgálást kínál az élet utolsó szakaszában is. És olyanok is hozzátartoznak a jólét, a biztonság fogalmához, hogy eljute megfelelő iskolába a képességeinek legjavát kiteljesítve a felnövekvő gyerek, és az is, hogy nem töri ketté az életindulást a sorkatonai szolgálat, hanem valóban az iskolára, a tanulásra, a jövő alapozására koncentrálhat. Kell ehhez majd olcsóbb állam is, kistérségi társulás, és az, hogy valóban a G DP teremtette, a GDP által körvonalazott jólét maximumát nyújthassuk. Ehhez szükség van, hiszen ez jórészt kétharmados törvényeket is érint majd, az önök konstruktivitására, arra, hogy a jövedelmet valóban arra költsük, amelynek fontos célja a megfelelő, a z elérhető jólét. Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Felszólalásra következik Soltész Miklós, a Fidesz képviselője. SOLTÉSZ MIKLÓS (Fidesz) :