Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 19 (176. szám) - „Nagy a jólét” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP):
1755 mértékben leértékelik a 13. havi családi pótlékot, a családi pótlék 20 százalékos növelését. (Közbeszólások az ellenzéki pa dsorokból: Miről beszélsz?) Összefüggésében, folyamatában kell nézni az eseményeket és az adatokat, tisztelt képviselőtársaim! Azon kellene gondolkodniuk, hogy önök miért mondták azt, hogy a reálbéremelkedés a reálGDPnövekedésnek csupán fele lehet 1998ban. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásra megadom a szót Józsa István képviselő úrnak, MSZP. DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Hozzászólásom ban a gazdaság, gazdasági növekedés, vállalkozásfejlesztés és a társadalmi jólét kapcsolatáról szeretnék szólni, elsősorban a gazdaság oldaláról. Úgy gondolom, ha versenyképes országban, versenyképes gazdaságban gondolkodunk, akkor a társadalmi jólét növek edésének az alapja a gazdasági növekedés kell hogy legyen. Wiener képviselőtársam az előbb utalt rá, hogy amikor ez megfordul, tehát a reálkeresetek nagyobb ütemben nőnek, mint arra a gazdaság növekedése alapot ad, az egy nem fenntartható és rövid távú gaz dasági időszakot jelenthet. (12.40) A vállalkozásfejlesztés területén az önök által sokat reklámozott és istenített Széchenyitervvel szemben a Medgyessykormány kidolgozta a Széchenyi vállalkozásfejlesztési programot, tehát nem szüntettük meg az önök álta l megkezdett folyamatot, csak átalakítottuk, sokszínűvé tettük, egy olyan piacgazdasághoz illő formát alakítottunk ki, amelyben kevesebb pénzből sokkal többeknek sokkal többféle támogatást lehet nyújtani. Ennek keretében megalkotásra került és minden állít ással ellentétben igen sikeres a négylépcsős hitelprogram, a mikrohitelprogram, amely a vállalkozások kisebb összegű fejlesztéseinek megvalósítását támogatja, a Széchenyikártya, amely olyan kamattámogatást és éven belüli finanszírozást tesz lehetővé, amel ynek nagyon jó a visszhangja, és örömmel tájékoztathatom önöket, hogy nagyon jó a visszafizetési fegyelme is, a 20 ezret meghaladó kártyából tízen aluli a fizetési késedelemben lévők száma. Hasonlóan sikeres a midihitelprogram, amelyben a kis- és középváll alkozások 10 millió forint összegig juthatnak vállalkozásfejlesztési kedvezményes hitelhez, a gazdaság fajsúlyosabb szereplői számára pedig hitellehetőséget nyújt az európai uniós hitelprogram, amely alapvetően a technológiai felzárkózást célozza. Ezen túl menően sokat mond az a szám, hogy ez a hitelprogram egy év alatt több mint 23 ezer vállalkozás számára biztosított kedvezményes hitelhez jutást, összességében 140 milliárd forint finanszírozási keretösszeggel. Szeretnék pár szót szólni a pályázati rendszer ről is. Biztos lesz, aki kritikával illeti, mert a kiragadott számok soha nem a teljes képet mutatják. Míg a Széchenyiterv keretében 20012002ben összesen 3200, addig a Széchenyi vállalkozásfejlesztési program első évében, 2003ban több mint 4800 pályázó jutott támogatáshoz, és 2004ben Magyarország volt az első az Európai Unióhoz csatlakozó tíz ország közül, amely meghirdette a strukturális alapokból társfinanszírozott pályázati forrásokat a hazai vállalkozások számára. Ennek keretében 2004ben eddig töb b mint 1700 pályázat kapott támogatást, és most is folyik a pályázatok elbírálása és a támogatások folyósítása. A gazdasági növekedés és a vállalkozások kedvezőbb helyzetbe kerülése szempontjából lényeges volt a Medgyessykormány 2002es döntése az egyszer űsített vállalkozási adó bevezetéséről. Ebbe a kedvezményes adózási formába 2003ban mintegy 50 ezer vállalkozás jelentkezett be, és hogy ezeknek a tapasztalatai valószínűleg jók, az is mutatja, hogy 2004ben további 23 ezer vállalkozás csatlakozott ehhez az egyszerűsített vállalkozási formához. Azt mondják, hogy elcsépelt információt közlök, amikor elmondom, hogy 2004től a társasági adó kulcsát 18 százalékról 16 százalékra
