Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 19 (176. szám) - „Nagy a jólét” címmel politikai vita - ELNÖK (Harrach Péter): - CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter:
1724 a versenyszférában másfél százalékos növekedés következett be, miközben a költségvetési szektort 1 százalékos mérséklődés jellemezte. Mind ez azt valószínűsíti, hogy elsősorban a stabilnak tekinthető munkahelyek száma emelkedett a magánszektorban az elmúlt egy év alatt. A 2005. évi adó- és járuléktörvények, valamint a költségvetési törvény tervezete számos további, a foglalkoztatás bővítését segítő új eszközt, támogatási formát irányoz elő. Azért dolgozunk, hogy nőjön a munkahelyek száma, és hogy egyre többen keressenek egyre többet. Elkészítettük a 20042006. éves időszakra szólóan a nemzeti foglalkoztatási célokat és az ezeket szolgáló intéz kedéseket összefoglaló nemzeti foglalkoztatási akciótervet, melynek célja, hogy az időszak végéig a munkavállalók száma legalább százezer fővel több legyen, mint volt 2002 tavaszán. Ezért 2005ben a gazdasági növekedés mellett a bérterhek csökkentésével, c élzott támogatásokkal ösztönözzük a foglalkoztatás növekedését, hogy minél többen élhessenek meg munkájukból családjukkal együtt. Csökkennek a vállalkozások foglalkoztatással kapcsolatos terhei. Tovább csökken a tételes egészségügyi hozzájárulás. Ez is els ősorban az alacsonyabb keresetű középvállalkozásokat, kisvállalkozásokat segíti. (10.10) A részmunkaidős foglalkoztatás elősegítésével változik az egészségügyi hozzájárulás fizetésének szabálya, a jövőben csak a munkaidővel arányos részt kell a vállalkozás oknak megfizetni. 2005ben minden munkáltató számára 1200 forinttal csökken az egészségügyi hozzájárulás ma 3450 forintos összege, amelyet ez a kormány, pontosabban, a megelőző Medgyessykormány már csökkentett ezer forinttal. A személyi jövedelemadóterhe k további csökkentése már önmagában is jelentősen könnyíti a vállalkozásokra nehezedő nyomást, így könnyebben vállalhatják a foglalkoztatottak számának növelését. Támogatást kapnak a foglalkoztatottak számát növelő vállalkozások, csökkennek a vállalkozások terhei. Jelentős társaságiadókedvezményt kapnak az új munkahelyeket létrehozó mikro, kis- és középvállalkozások. A Medgyessykormány már csökkentette a társasági adót, itt további kedvezmények belépéséről van szó. Jövőre azok a kisvállalkozások, melyek 30 fővel, hátrányos régiókban 15 fővel; azok a középvállalkozások, melyek 150 fővel, hátrányos régiókban 75 fővel bővítik a létszámukat, már jogosulttá válnak a fejlesztési adókedvezmény igénybevételére. A legalább 5 főt foglalkoztató mikrovállalkozások mi nden új foglalkoztatott után a minimálbér éves összegével csökkenthetik társasági adóalapjukat. Kevesebb iparűzési adót kell fizetniük a létszámukat bővítő vállalkozásoknak. Azok, ahol a foglalkoztatottak átlagos létszáma jövőre emelkedik, minden egyes úja bb foglalkoztatott után egymillió forinttal csökkenthetik az iparűzési adó alapját. A munkáltatói járulékterhek célzott csökkentésével kívánjuk elősegíteni, hogy a ma a munkaerőpiacon hátrányban lévők elhelyezkedhessenek. Megkülönböztetett jelentősége van a pályakezdő fiatalok első munkahelye megszerzésének, illetve a gyermeknevelésből visszatérők szülők, a fiatal, gyereket nevelő családok számára is fontos, hogy el tudjanak újra helyezkedni. Kilenc hónapig 50 százalékos munkáltatói járulékkedvezményt fogna k kapni azok, akik pályakezdő fiatalt vesznek fel dolgozni. A felsőfokú képzettségűeknél ez a speciális szakmai tapasztalatszerzést is szolgálja. A közszolgáltatásban lehetőség nyílik széles körben ösztöndíjas pályakezdők foglalkoztatására. A gyesről, gyed ről, ápolási díjról visszatérő, korábban munkahellyel nem rendelkező édesanyák foglalkoztatása esetén a munkáltatót szintén 50 százalékos járulékkedvezmény illeti meg majd 9 hónapig. Az ötven éven felüli tartós munkanélkülieket alkalmazók a Munkaerőpiaci Alaphoz pályázhatnak szintén a járulékok 50 százalékos megtérítéséért. Jövőre a foglalkoztatási és felnőttképzési támogatások is jelentős mértékben növekednek, csaknem 90 milliárd forintot szán a költségvetés a hagyományos és az új munkaerőpiaci képzé si programokra, célzott járulékkedvezményekre. Jelentős európai uniós források szolgálják a civil
