Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 18 (175. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár:
1674 Kérem, s zavazzanak! (Szavazás.) Az Országgyűlés 138 igen szavazattal, 188 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett a módosító javaslatot elutasította. Múlt heti ülésünkön az Országgyűlés döntött arról, hogy a Házszabálytól eltéréssel a mai napon sor kerülhet a törvény javaslat zárószavazására is. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2002. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Az Országgyűlés a törvényja vaslatot 188 igen szavazattal, 19 nem ellenében, 119 tartózkodás mellett elfogadta. A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazá s ELNÖK (Harrach Péter) : Soron következik a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak határozathozatala . Az előterjesztést T/11020. számon, a bizottságok együttes ajánlásait pedig T/11020/23. és 31. számon kapták kézhez. Megadom a szót Katona Tamás államtitkár úrnak, aki válaszol a vitában elhangzottakra. DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A 2003. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat elfogadása előtt csak néhány kérdésre szeretnék kitérni, különös tekintettel néhány olyan gazdaságpolitikai kérdésre, amelyről talán érdemes néhány szót szólni; már csak azért is, mert az általános vitában felszólalók több esetben is érint ették ezt a kérdést. Az ellenzéki képviselők véleménye szerint a 2003. év csak a reményeik szerint lehetett a trendváltás éve, mert az éves eredmények a legfontosabb területeken rosszak voltak, sőt szerintük egyfajta mélypontot mutattak. Ezzel kapcsolatban szeretném ismételten felhívni arra a figyelmet, hogy a trendváltás tényét nem feltétlenül az éves átlagos adatok alapján lehet megítélni, mert ilyen esetben a folyamatok alakulásáról sokkal többet mondanak a negyedéves ütemek változásai. Amellett, hogy a GDP például 2003 egészében a nemrég publikált KSHadatok szerint 3 százalékkal növekedett, a negyedéves adatok egyértelműen mutatják, hogy a második félévben egy látványos javulás következett be, és nőtt a változás dinamikája. Egyébként is szinte minden ad at azt mutatja, hogy a reálgazdaságban 2003 második félévétől jelentős javulás állt be. További pozitívum, hogy a GDP szerkezete ebben a félévben már látványosan javult, és dinamikus volt az export és a beruházási teljesítmények növekedése. Ezek jelentetté k a fő növekedési tényezőt is. Ezen belül például a feldolgozóipari beruházások a harmadik negyedévben már 27 százalékkal, a negyedikben 14,4 százalékkal emelkedtek, az export növekedési üteme pedig 13, illetve 20 százalékkal nőtt. Ez utóbbi adatok egyébké nt elég erőteljesen cáfolják azt az ellenzéki állítást, miszerint a magyar gazdaság nem volt abban az állapotban, hogy a növekvő konjunktúrára jelentős exportnövekedéssel tudjon már reagálni, ahogy azt valaki állította. A tavalyi magyar export szempontjábó l kiemelkedően fontos: egyébként az eurózóna országok gazdaságaiban az élénkülés ugyan szerény mértékű volt, de ehhez mérten a magyar export az európai konjunktúrából fakadó lehetőségeit messzemenően kihasználta és túlteljesítette. A magyar
