Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 13 (163. szám) - Mentelmi ügyről - Frakcióvezető-helyettes megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - VARJU LÁSZLÓ (MSZP):
165 nem csak a rendőrsé gnek és a törvényalkotásnak, s ilyen üvöltözés lesz rá a válasz, akkor ez biztatást ad azoknak, tisztelt képviselőtársaim, akik ezen eszmék hangoztatásával akarnak a maguk számára politikai tőkét kovácsolni. Ez az, ami tűrhetetlen! (Taps a kormánypárti old alon.) És ez így is marad, tisztelt képviselőtársaim, egészen addig, amíg nem leszünk képesek belátni, hogy tüneti kezelés az, amit itt folyamatosan sürgetnek; hogy tüneti kezelés a törvények állandó módosítgatása, mert azok mindig megkerülhetők lesznek; h ogy tüneti kezelés társadalmi problémák megoldását a rendőrségtől várni, mert többek között azért akartunk rendszert váltani, hogy ez ne így legyen. Addig, amíg képtelenek vagyunk egyszer higgadtan leülni, és mindenki, aki demokrata, nem képes ez ellen egy ként határozottan, keményen együtt fellépni, félretéve a nézeteltéréseket, ezek a kérdések minden évben újra és újra elő fognak jönni, bárki legyen is kormányon. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Megkösz önöm frakcióvezető úr felszólalását. Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Varju László frakcióvezetőhelyettes úr, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából, “A lehetőség bennünk van. A jelen fejlesztési k ihívásai a sikeres közös jövő érdekében” címmel. Öné a szó, frakcióvezetőhelyettes úr, ötperces időkeretben. VARJU LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Magyarország 2004. május 1jén csatlakozott az Európai Unióhoz, így jo gosulttá vált az Unió fejlesztési alapjainak támogatására. 2006ig a nemzeti fejlesztési terv teszi teljessé az Európatervet, melynek hosszú távú célja a gazdaságitársadalmi fejlettségi szinthez való felzárkózás. Három alapvető feladat fogalmazódik meg, melyek terén áttörést akarunk elérni ebben a kormányzati ciklusban: 1. Befektetés a gazdaságba, hiszen az operatív program célja a gazdasági versenyképesség növelése. Ennek elemei: a beruházások ösztönzése, a hazai kis- és középvállalati szektor versenykép ességének erősítése, a szellemi tőkevagyon kiaknázása és fejlesztése, a modernizáció és a versenyképesség az agráriumban. Összességében közel 470 milliárd forint, a gazdaság versenyképességét közvetlenül javító fejlesztés valósulhat meg. 2. Befektetés az e mberbe, melynek keretében összesen közel 213 milliárd forint a foglalkoztatást, az oktatást, a képzést, a társadalmi beilleszkedést és az esélyegyenlőséget közvetlenül javító fejlesztés valósul meg. 3. Befektetés a környezetbe, amely jelenti azt, hogy javí tjuk az ivóvíz minőségét, hogy fejlesztjük a szennyvízelvezető hálózatot, nagy súlyt fektetünk a hulladékgyűjtésre, a hasznosítás lehetőségeinek megteremtésére és a veszélyes hulladékok megfelelő kezelésére. Megerősítjük a Vásárhelyitervhez kapcsolódóan a z árvízvédelem fővédvonalait, fejlesztjük a vidéket, ösztönözzük a térségi együttműködést. Segítjük a nehezen elérhető régiók, kistérségek megközelíthetőségét. Fejlesztjük a helyi közlekedés lehetőségeit, utat, hidat építünk. Támogatjuk az aprófalvas térsé gekben a szolgáltató szektor bővülését. Összességében közel 654 milliárd forint - az infrastruktúrát, a vidék és a települések fejlesztését közvetlenül javító - beruházás valósul meg. Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy a rendszerváltás utáni Magyarország le gnagyobb fejlesztési tervének megvalósítására van lehetőségünk az elkövetkezendő három esztendő során, melyből közel 1365 milliárd forintnyi fejlesztés valósul meg. Ezek közül kiemelkedő projektként kezeljük Szabolcs megyétől Zaláig a hulladékgazdálkodási és szennyvízkezelési projekteket, ezen belül a budapesti központi szennyvíztisztító projektet, mely közel 1 millió embert érint. A projekt KözépKeletEurópa legnagyobb környezetvédelmi beruházása. A délbudai regionális szennyvíztisztító megvalósítása köz vetlen megoldást jelent Budapestnek és a Budapesttől délre elterülő települések sokaságának. A közlekedésben jelentős beruházásra kerül sor az M0ás körgyűrű keleti szektorának megépítésével vagy például a BudapestSzékesfehérvár vasútvonal rehabilitációjá val, vagy akár a légiforgalmi
