Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 13 (174. szám) - A textil- és ruházati, valamint a bőr- és cipőipar súlyos helyzetének enyhítésére szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - GAÁL GYULA gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - GAÁL GYULA gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor):
1583 kezdeményezések pontosan jelzik. De ennél is pontosabb an jelzi ennek az ágazatnak a helyzetét a fejlett iparú országokban, hogy egy nagyon jelentős mértékű leépülés következett be, és a tevékenységek meghatározó vagy jelentős része elköltözött, kitelepült ezekből az országokból. Mi ennek az oka elsősorban? Ny ilvánvalóan az, hogy az ágazat jellegéből adódóan ez egy erősen kézimunkaigényes tevékenységet végző ágazat, tehát rendkívül sok, de viszonylag alacsony képzettséget igénylő munkát használ. Ahogy a képviselő úr által idézett adatok ezt mutatják, miközben az ipari termelési értéken belül 34 százalék körüli összértéket produkál ez az ágazat, addig a foglalkoztatottak számát tekintve 13 százalékos részarányt mutat, ami azt jelenti, hogy egységnyi hozzáadott érték előállításához lényegesen nagyobb munkamennyi séget használ föl. Ez természetesen csak úgy lehetséges, ha ez egy olcsó munkaerőt képes hasznosítani. A fejlett ipari országokban - és más szempontból örömteli, hogy Magyarországot is egyre inkább ebbe a körbe tudjuk sorolni - azonban ez az olcsóbb munkae rő egyre kisebb mértékben áll rendelkezésre, és ezért ezek a tevékenységek, illetve az ide tőkét behelyező tulajdonosok keresik azokat az országokat, ahol lényegesen olcsóbb munkaerővel tudják megoldani ugyanezeket a tevékenységeket. Itt egy megjegyzést en gedjenek meg az elmúlt évekre vonatkozólag. Képviselő úr említette, hogy tendenciákat nem lehet megfordítani, de fékezni igen, és a visszavonulásnál is rosszabb a rendezetlen visszavonulás. Azt gondolom, hogy az elmúlt évek gazdaságpolitikájában, és itt ki fejezetten a 2000. évtől végrehajtott gazdaságpolitikai változásokra gondolok, történt néhány olyan intézkedés, ami nem segítette elő a rendezett visszavonulást ezen a területen. Itt elsősorban a minimálbér igen látványos, jelentős emelésére gondolok, ami ezt az igen élőmunkaigényes ágazatot érintette a leghátrányosabban. (16.30) Ebben az ágazatban a munkavállalók kétharmadát érintette a minimálbéremelés - ez lényegesen magasabb, mint bármelyik másik ipari ágazatban , hiszen ennyire nyomottak vagy alacso nyak voltak a bérek. Tehát miközben egyik oldalon örülhetünk annak, hogy a munkavállalók egy része - persze, amelyik meg tudta őrizni a munkahelyét - magasabb bérszínvonalon végezte ezentúl a tevékenységét, más része viszont, éppen azért, mert ez jelentős költségnövekedés jelentett az iparágban, elveszítette a munkahelyét, tehát sem a megemelt minimálbért, se semmilyen minimálbért nem tudott ezek után realizálni és hazavinni a hónap végén. Tehát ez az egyik probléma. A másik probléma az erős forint politiká ja, ami szintén ahhoz járult hozzá, hogy ez a többnyire bérmunkát végző ágazat exportteljesítményében - miközben az árbevételt devizában realizálja (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) - itthon forintban felmerülő költségeinek egyre kisebb hányadát fedezte az erős forintárfolyam miatt. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Ötperces időkeret áll rendelkezésre a kormány számára. GAÁL GYULA gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár : Bocsánatot kérek, elnök ú r, nem voltam tisztában az ötperces időkeretemmel. Nem tudom, hogy egy következő felszólalás alkalmával vane lehetőség a konkrét felvetésekre konkrét megjegyzéseket tenni, hogy mit tudunk elfogadni, mit tudunk javasolni ebből a határozati javaslatból. ELN ÖK (dr. Világosi Gábor) : Természetesen van, államtitkár úr. GAÁL GYULA gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) :