Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 13 (174. szám) - A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - FONT SÁNDOR (független):
1554 ártalmatlanításáról. A termékdíj akkor nem éri el a kívánt hatást, ha a költségvetés gondjai miatt egyfajta vállalati adóvá változik át, és az állam teljesen más célokra fordítja ezeket a bevételeket, mint amilyen indokok alapján ezekhez a bevételekhez hozzájutott. Egyet kell tehát érteni az előterjesztés indokaival, hiszen köztudottan nagy az elmaradásunk a korábbi uniós tagállamok környezetvédelméhez viszonyítva, de aggódni kell amiatt, hogy ez az előterjesztés sem gondoskodik arról kellőképpen, hogy a beszedett termékdíjakat visszaforgassák a környezetvédő tevékenységbe. A hulladékhasznosítás feladatát az előterjesztés több alkalommal is külön jogszabályban meghatározott előírások szerint kívánja megoldani, azaz bizalmat vár el az amúgy is már megtépázott termékdíjhasznosítási jogszabályok területén. Az MDF elfogadhatatla nnak tartja a közterhek kivetésének területén egyfajta zsákbamacskát megszavaztatni, aminek a következményeként vagy megoldódik külön jogszabályok alapján bizonyos hulladékok ártalmatlanítása, vagy pedig nem. Kérdőjeleket vet fel például a termékdíjak kiló ra kivetített összege is. A reklámhordozó papír mint hulladék nem különbözik a többi papírhulladéktól, azaz nem környezetvédelmi okok miatt magasabb a termékdíja. (14.20) A papírhulladékot nem nehezebb begyűjteni, mint az üveghulladékot, kevésbé terheli a környezetet is, mégis a reklámhordozó papír termékdíja négyszer akkora, mint az üveghulladéké. Itt tulajdonképpen megállok, a többi észrevételt a képviselőtársunk inkább a bizottsági ülésen mondja majd el. Nagyon bízunk abban, hogy a kormánypárt i vélemények alapján is megfontolja a tárca e törvényjavaslat visszavonását, és egy új, átdolgozott, elfogadható, nagyon lényeges területet érintő törvényjavaslat kerül majd a tisztelt Ház elé. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen , képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A napirend szerint most az elsőként jelentkező független képviselőnek adom meg a szót, ennek megfelelően Font Sándor képviselő úrnak, tízperces időkeretben. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. FONT SÁNDOR (függetle n) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon érdekes volt figyelni a kormányoldalon belül is képviselőtársaim különböző nyilatkozatát, legyen az akár bizottsági kisebbségi vagy többségi véleményt előadó vagy akár a frakciók képviseletéb en megszólaló. Ugyanis már ők maguk is ellentétesen nyilatkoznak a benyújtott törvénytervezetről. Az ellenzék, ahogy értettem, egyértelműen elutasítja. Nem csoda. Valószínűleg a leghatásosabb és a legcélravezetőbb az lenne, ha ez a törvénytervezet visszavo násra kerülne, mert olyan súlyos kérdéseket nem vitat meg, nem enged megvitatni a benyújtott törvénytervezet, amelyek nélkül komplexen az előírt, sokak által egységesen megfogalmazott célokat elérni biztos, hogy nem lehet. Abban sokan egyetértettek és régó ta alapelv, hogy mi is lehetne a legfőbb célja egy ilyen törvénynek, egyáltalán a hulladékkezelésnek, a hulladékgazdálkodásnak, a hulladék, a szemét problémakörének. Tehát, mint tudjuk, a legfontosabb, megakadályozni azt, hogy hulladék, szemét keletkezzen, azaz: ne keletkezzen szemét. Ennél fontosabb célt nem lehet és nem is tudunk kitűzni manapság. Ha már viszont egyszer keletkezett, akkor jöhetnek megoldási elképzelések, például, hogy újrahasznosítsuk ezt, például, hogy megsemmisítsük, és például és legut olsósorban, hogy esetleg depózzuk, és aztán majd lesz vele valami. Ez a legprimitívebb megoldási mód, amit ma a civilizáció használ. Éppen ezeknek a mindenki által egységesen elfogadott és súlyozott irányelveknek nem felel meg a benyújtott törvénytervezet, hiszen tudjuk, komoly szándék volt a Környezetvédelmi Minisztérium részéről, hogy na most akkor tényleg rendezzük ezt a kérdéskört, és a legkényesebb részekhez is hozzányúlunk.
