Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 13 (174. szám) - A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. DANCSÓ JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1527 Az általános bevezető után egykét konkrétabb dologra, mint ahogy Molnár képviselő úr is megtet te - nyilván a teljesség igénye nélkül, hiszen azért az egy igen bonyolult és szerteágazó jogszabály , szeretném én is felhívni a figyelmet. Vajon miért van az, hogy az EU is foglalkozik bizonyos területekkel, és ezt át kell vennünk? Nyilvánvaló a válasz - ha kicsit mélyebben olvastunk a sorok között, megtalálhatjuk , hogy azok a szabályok, amelyek mérlegelésre adnak okot vagy lehetőséget, ezeknek az egzaktsága sokszor megkérdőjelezhető, lehet így is, úgy is olvasni, ezeket igyekeztek az EU jogalkotói pon tosítani, és nyilvánvalóan a magyar szabályozásban is ezt kell átvenni. (12.00) Nyilvánvaló, hogy ilyen szabály az értékelési szabályok kérdésköre, hiszen nagyon sokféle értékelési szabályt ismerünk, akár a készletekre vonatkozólag, akár a befektetésekre v onatkozólag. De a céltartalékképzés is e témakörbe tartozik, mint ahogy éppen Molnár képviselő úr az előbb szerintem igen szakszerűen beszélt a céltartalékképzés feladatáról, illetve kérdéseiről. Bizony, ez is egy olyan mérlegelési lehetőséget adott eddig a jogszabály alkalmazóinak, ami nem mindig tette egyértelművé a jogalkotó szándékát. A mostani pontosítás, módosítás megítélésem szerint ez irányba jelentős előrelépés. Fontos elem a beszámoló formája és szerkezete. Ez magán a számviteli rendszeren is túlm utató kérdés, hiszen ezzel válik összemérhetővé egyrészt az egyegy iparágon belül lévő szervezetek tevékenysége, másrészt iparágak közötti összehasonlítást is lehetővé tesz. Nagyon helyesen a törvény előkészítése során olyan döntés született, hogy a magya r számvitel a jól szofisztikált, jól tagolt rendszer mellett, beszámoló mellett fog maradni, és nem ad nagyfokú szabadságot a vállalatok számára, amikor elkészítik a beszámolóikat. Ezt nagyon nagy horderejű kérdésnek tartom, egyrészt a múltbeli adatok miat t, másrészt pedig a jövőbeli adatok összehasonlíthatósága miatt. Ez nyilván statisztikai szempontból is igen lényeges elem, hiszen nem mindegy az, hogy azonos fogalomkategóriákkal dolgozunk egyegy összehasonlító munka során, vagy pedig ezeket még át kell konvertálni, és bizony az összehasonlíthatóság kritériuma ezekkel jelentősen csökkenne. Tehát még egyszer mondom, ezt nagyon fontos és nagyon lényeges elemnek érzem. Bizonyára tisztelt képviselőtársaim is többször találkoztak kiegészítő mellékletekkel, üzl eti beszámolók kiegészítő mellékleteivel, amelyek finoman szólva is elég heterogén képet mutattak. A könyvvizsgáló vagy a mérlegképes végzettséggel rendelkező számviteli szakember gyakran a saját szájíze szerint állított össze egyegy beszámolót, az adatta rtalmuk nagyon különböző, nagyon eltérő volt. Ebben az elmúlt években bizonyos előrelépések történtek, és úgy gondolom, hogy a kiegészítő mellékletekkel való foglalkozás két ok miatt is nagyon fontos, egyrészt a standardizálás felé történő előrelépés miatt , ami ebben megfigyelhető, másrészt a nyilvánosság szerepe szempontjából is. Hiszen ahogy a későbbiekben a törvényjavaslatban látjuk, igyekszik a törvény alkotója nagyobb nyilvánosságot adni az információknak, az adatoknak, amelyek egyegy vállalat működés ében felmerülnek. Bizony, nagyon sokszor lényeges elemek nem a mérleg vagy az eredménykimutatás soraiban olvashatóak, hanem a kiegészítő mellékletben kell kitérni rájuk. Például egy peres ügy fejleményei, vagy a céltartalékképzés módja, eszközei, egyáltalá n, hogyan gondolkodik valaki arról, hogy hogyan fognak befolyni a számlakövetelései, a vevő követelései, vagy pedig hogyan fogja a szállítói tartozásait rendezni - mindez nagyon sok elemében a kiegészítő mellékletben szokott szerepelni, és nagyon sokféleké ppen jelenítették meg eddig a beszámolót készítők. Ezért is örvendetes az, hogy külön foglalkozik ennek a pontosításával ez a törvényjavaslat. Hasonló fontossággal és elsősorban, még egyszer mondom, a nyilvánosság szerepe miatt lényeges elem a könyvvizsgál ói jelentés tartalma. Eddig a könyvvizsgálói jelentés nagyon szűkszavúan szokott fogalmazni, fél oldalban, háromnegyed oldalban elintézi a könyvvizsgáló. Nyilván emögött nagyon sok munka van, de maga a jelentés nagyon szűkszavú szokott lenni általában; vag y elfogadja, vagy korlátozó záradékkal, vagy egyáltalán el sem fogadja a beszámolót.
