Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 13 (174. szám) - A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - SZABÓ LAJOS, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - MOLNÁR LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1525 D e hadd tegyek fel még egy kérdést, és ez túlmutat a szabályozáson. Vajon akkor hova könyvelheti az a társaság, amelyről a kormányhatározat nem szól, összegszerűséget ugyan megállapít, és, mondjuk, értékpapírforgalmazási joggal sem rendelkezik - ez abban a z időben az MFB Proxi volt. Itt a képviselőcsoport részéről számviteli szakemberek ülnek, ezt azért vetem fel, mert néhány érdekesség szerepel a módosításban. Ennyit a száraz számvitelhez. Én azt gondolom, hogy ez sokkal inkább gazdaságpolitikai kérdés, mi nt számviteli. A történeti múltban vissza kell menjünk a 2000. márciusi lisszaboni Tanácsüléshez, amely rögzítette, ötéves periódusban, hogy a csatlakozó tagállamoknak hogyan, miképpen kell majd 2005ben, illetve 2007ig opcióval kifuttatva a számviteli s zabályozását módosítani. Az alapcél: a tőkepiac hatékony és költséghatékony működéséhez történő hozzájárulás, a befektetők védelme, a pénzpiacon a bizalomerősítés volt. 2003 júniusában a Bizottság elkészítette az úgynevezett “Jövő útja” programot, közlemén yben jelentette meg; az egyes számviteli standardoknak, nevezetesen a nemzetközi számviteli standardoknak megfelelően azt a programot kell végrehajtani, amelyet az Európai Unió megfogalmaz a “Jövő útja” cselekvési programban. (11.50) A 2000. évi C. törvény módosításával gyakorlatilag kibontottunk egy fontos alapelvet, a valódiság elvét, ekkor rendeztük a cégértékelést, a tárgyieszközértékelést, ennek elszámolását az eredménykimutatásban és a többi. Most annak a lehetősége van előttünk, hogy az összemérhető ségnek megfelelve, jogharmonizációs feladatunkat teljesítve gyakorlatilag a magyar számviteli elszámolási rendszert módosítsuk, még nem befejezve, hiszen én úgy gondolom, hogy amit itt az államtitkár úr az expozéjában elmondott, nem lesz végleges, néhány k érdésben hagyunk apróságot, de a lényegi elvekben, én azt gondolom, hogy a helyére fog kerülni a számviteli elszámolás. A jelenlegi módosításról az exportimport, tagállamkülső állam viszonyrendszerének megfelelően kell elsősorban egypár gondolatot szólno m. Az expozéban is elhangzott: a fő rendező elv, hogy a termékforgalom, a szolgáltatásnyújtás a Magyar Köztársaság államhatárát átlépie vagy sem. Anomáliák merültek fel könyvvizsgálói körökben is, hogy hogyan számoljunk el bizonyos dolgokat. A választ mos t adjuk meg a törvény módosításával, hiszen a számviteli elszámolás során továbbra is a Magyar Köztársaság államhatárán kívül, de az Európai Unión belüli termékforgalom, illetve szolgáltatásnyújtás továbbra sem minősül belföldinek, tehát ez egy nagyon font os kérdés. Átnézve a törvény módosított szakaszait, a képviselőcsoportok szakembereinek a figyelmét szeretném fölhívni - és talán még a nyilvánosságon keresztül a szakmáét - néhány olyan pontra, amely az irányelv javasolt részei szerint a jelenleg hatályos szöveget módosítja, és nem teljességre törekvéssel, de azért, hogy jelezzem, mi az, amire oda kell figyelni esetlegesen a későbbiekben. A 3. §ban kiterjeszti az egyéb szervezetek felsorolását a közjegyzőkre például. A 23. § lényeges eleme a vagyonkezelőn él az önkormányzati vagyon részét képező eszközök megjelenése - ez idáig nem így történt. A 25. §ban: az immateriális javak között ezután ki kell mutatni az ingatlanhoz nem kapcsolt vagyoni értékű jogokat, mint például bérleti jog, használati jog, vagyonk ezelési jog. Idáig a római jogi triász szerint a “birtoklás, rendelkezés, használat” alapelv szerint teljesen egyértelmű volt, hogy ezt az ingatlan tulajdonjogával kezeljük. Vagyoni értékű jogként eddig is figyelembe kellett venni, de ennek a leírása a szá mvitel szerint nem volt egyértelmű. A 29. § a megítélt bírósági követelés kérdésköre, ami az expozéban is elhangzott, és a céltartalékképzés a jövőben, hogy céltartalékot kell képezni a mérlegfordulón fennálló kötelezettségekre. Eddig mit mondott a rendelk ezés? Eddig “a mérlegkészítés időpontjáig rendelkezésre álló információk szerint felmerült” szövegezés volt, és mérlegelésre adhatott okot,
