Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 13 (174. szám) - A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1522 Abban az esetben, ha a bevételszerzés alapjául szolgáló szerződés határozatlan idejű, a törvényjavaslat öt évben vagy annál hosszabb időszakban jelöli meg a bevételelszámolás időtartamát azzal, hogy az öt évnél hosszabb időtartamú elszámolást a kiegészítő mellékletben indokolni kell. A törvényjavaslat arra a gyakorlatban felmerült problémára is választ ad, hogy a terven felüli értékcsökkenést mikor kell a számviteli nyilvántartásokban elszámolni. Ha az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél a terven felüli értékcsökkenést a piaci érték és a könyv szerinti érték különbözetében állapítják meg, akkor azt a mérleg fordulónapjával kell elszámolni. Ha a terven felüli értékcsökkenés elszámolása az adott esz köznek valamilyen rendkívüli esemény miatti állományból történő kivezetéséhez kapcsolódik, a terven felüli értékcsökkenést a kivezetés időpontjával kell elszámolni. A számviteli törvény hatályos rendelkezései nem tartalmaznak előírást a terven felüli érték csökkenés megszüntetésére, visszaírására. Bár a törvény 57. § (2) bekezdéséből ez következik, az immateriális javak, a tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése visszaírásának szabályait indokolt - az egyéb eszközök értékvesztése visszaírásának szabály ozásához hasonlóan - külön is előírni. Emellett célszerű arról is rendelkezni, hogy a terven felüli értékcsökkenést, annak visszaírását csak a mérlegfordulónapi értékelés keretében lehet elszámolni. Ezen előírásból az is következik, hogy az állományból ki vezetett immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél az állományból történő kivezetéskor vagy ezen eszközök értékesítésekor a korábban elszámolt, terven felüli értékcsökkenést nem lehet, illetve nem kell visszaírni. A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy egy es országok központi kormányai és központi bankjai által kibocsátott, illetve tőkére és hozamra vonatkozóan garantált, kockázatmentesnek tekinthető, lejáratig tartott kamatozó, illetve diszkont értékpapírok esetében a piaci áringadozások miatt ne kelljen é rtékvesztést elszámolni. Ezzel biztosítható az is, hogy a magas hazai jegybanki alapkamat hatásaként bekövetkező áringadozások indokolatlanul ne eredményezzenek értékelési veszteséget a magyar állampapírok tulajdonosainak. Az értékesített és később visszav ett, a két időpont között használt eszközök, továbbá a visszáru, valamint a betétdíjas göngyölegek a szokásos termelési, kereskedelmi folyamat során kikerülnek a vállalkozó tulajdonából, majd később visszakerülnek hozzá. Ezen eszközöknek a könyvviteli nyil vántartásokba történő szabályszerű újbóli felvétele, illetve az abban való szerepeltetése a helyesbítő, illetve a sztornószámla alapján történhet. A visszavett eszközök tekintetében a könyvviteli elszámolás szempontjából különösen fontos a helyes könyvelés i időpont meghatározása. Ennek érdekében a törvényjavaslat rögzíti azt a gyakorlatban jelenleg is alkalmazott megoldást, miszerint ezen eszközöket a könyvviteli nyilvántartásba a visszavétel, illetve a visszaszállítás időpontjára vonatkozóan kell felvenni, és a helyesbítő, illetve a sztornószámla szerinti értéküket, az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként elszámolni. A számviteli törvény hatályos rendelkezéseinek egyéb bevételekkel összefüggő pontosítását a gyakorlati tapasztalatok indokolják. Ezek között is kiemelendő az értékvesztéssel csökkentett követelés nyilvántartási értéket meghaladóan realizált összeg számviteli elszámolása. A követelések értékvesztésének elszámolása, az elszámolt értékvesztés visszaírása a mérlegfordulónapi értékelésh ez kapcsolódik. Ugyanakkor év közben gyakran előfordul, hogy az értékvesztéssel csökkentett követelés könyv szerinti értékét meghaladó teljesítésre, akár pénzügyi rendezésre, beszámításra kerül sor valamilyen módon. Az egységes értelmezés és végrehajtás ér dekében rendelkezik a törvényjavaslat arról, hogy ez esetben a korábban elszámolt értékvesztést nem kell, illetve nem lehet visszaírni, hanem az értékvesztéssel csökkentett, könyv szerinti értéket meghaladóan realizált összeget egyéb bevételként kell elszá molni. A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy nemcsak a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok és a helyi önkormányzatok, hanem az államháztartás többi alrendszerét képező
