Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 13 (174. szám) - A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1520 A jelenleg hatályos előírások szerint a külföldi gazdálkodó szervezetben lévő, devizában fennálló tartós befektetések veszteség jellegű devizaárfolyamkülönbözete a tárgyidőszaki eredményt csökkenti , míg a devizában meghatározott értéknövekedés az értékhelyesbítés intézményének alkalmazása esetén a saját tőkén belüli értékelési tartalékot növeli. E két irányú hatás eltérő megítélése, különösen a kapcsolt vállalkozásnak minősülő befektetések esetében kedvezőtlenül érinti a hazai vállalkozók külföldi befektetéseit, ezért célszerű a két hatást a hivatkozott körben összevontan kezelni. A törvényjavaslat pontosítja az összevont, azaz konszolidált éves beszámoló elkészítésével összefüggésben a fölérendelt a nyavállalat esetén mentesíthető anyavállalatra vonatkozó előírásokat, és kiegészíti azokat az ilyen mentesítés során külön bemutatandó adatok, információk meghatározásával. A vállalkozók a technikai, informatikai fejlődés eredményeként egyre szélesebb körb en rendelkeznek internetes honlappal, és a honlapjukon egyre gyakrabban tesznek közzé magukról vagyoni, pénzügyi, jövedelmi adatokat. A vagyoni, pénzügyi, jövedelmi adatok internetes közzétételének elősegítése és szabályozott, megbízható keretek között tar tása érdekében célszerűnek tűnik a számviteli beszámoló, a kapcsolódó üzleti jelentés és a könyvvizsgálói jelentés meghatározott vállalkozói körre vonatkozó, internetes honlapon történő közzétételének az előírása. E kötelezettség az érintett vállalkozások számára gyakorlatilag nem jelent többletterheket, tekintettel arra, hogy már ma is rendelkeznek internetes honlappal ezek a vállalkozások. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény elmúlt évi módosítása következtében, összefügg ésben az Európai Unióhoz történő csatlakozással további olyan gazdasági társaságok veszíthetik el devizakülföldi minősítésüket, amelyek korábban e minősítésük alapján devizában vezethették könyveiket, devizában készíthették el számviteli beszámolóikat. E v állalkozóknak a számviteli törvény 117. § (11) bekezdésében foglaltakkal összhangban szintén indokolt megfelelő átmeneti időszakot biztosítani az általános szabályokra való áttérésre. Az Európai Unióhoz történő csatlakozással függ össze az export, illetve az importfogalmakkal kapcsolatos jelenlegi számviteli előírások pontosítása. Számviteli szempontból a termékexport és szolgáltatásexport, illetve a termékimport és szolgáltatásimport tekintetében továbbra is a fő rendező elv a statisztikai fogalomrendszer rel azonosan az, hogy a külföldiek és belföldiek közötti termékforgalom a Magyar Köztársaság államhatárát átlépie vagy sem, illetve a szolgáltatásnyújtás külföldiek és belföldiek között történike vagy sem. A számviteli elszámolás során a Magyar Köztársas ág államhatárán kívüli, de az Európai Unión belüli termékforgalom, illetve szolgáltatásnyújtás továbbra sem minősül belföldinek. A törvényjavaslat a jogszabályi környezet változásához kapcsolódóan is tartalmaz előírásokat. A számviteli törvény 178. §ának (1) bekezdés e) pontja felhatalmazása alapján a kormány a 202/2003as rendeletében szabályozta a magyar számviteli standardok készítésének, kidolgozásának feltételeit, e standardok elfogadásának, bevezetésének, hatályba léptetésének követelményeit. E kormá nyrendeleti szabályozás szerint a magyar számviteli standardokat pénzügyminiszteri rendeletként kell kihirdetni, amely rendeletek kiadására a pénzügyminiszternek külön törvényi felhatalmazást szükséges adni. A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartás ba vételére vonatkozó részletes szabályokat a számviteli törvény 178. § (1) bekezdésének d) pontja felhatalmazása alapján a 93/2002es kormányrendelet tartalmazza. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 2003. évi, tehát tavalyi módosítása szerint kötelező adatkezelés esetén törvényi szinten kell szabályozni az adatkezelés célját és feltételeit, a kezelendő adatok körét és megismerhetőségét, az adatkezelés időtartamát, valamint az adatkezelő személ yét. A törvényjavaslat regisztrációval összefüggő módosítása részben ezen adatvédelmi követelményeknek kíván megfelelni, részben néhány kiegészítő, pontosító rendelkezést tartalmaz. A pontosító rendelkezések elsősorban a nyilvántartásból való törlés esetei re, illetve az újbóli nyilvántartásba vétel feltételeire vonatkoznak.
