Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 12 (173. szám) - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
1395 milyen hiánnyal számolt. Ez 3,8 százalék volt az elfogadás pillanatában, aztán 4,6 százalékra módosítot ták, végül szeptemberben 55,3 százalékra. (13.40) A Magyar Demokrata Fórum prognózisa szerint ebből legalább 5,65,8 százalék lesz az év végére, és a tavalyi 6,1 százalékhoz képest a fűnyíróelv alkalmazása ellenére is aligalig sikerült néhány tized száza lékot lefaragni. Sajnos a folyó fizetési mérleg hiánya sem csökkent, továbbra is 8,68,8 százalék körüli lesz. A foglalkoztatás sem javult, a munkanélküliség enyhén növekedett. Az infláció a rossz adópolitika következtében jelentősen megemelkedett, 7 száza lék körüli. Az infláció relatíve még így is alacsony, és ez köszönhető az erős forintnak, de az erős forint negatív hatásai a gazdaság más területén sajnos érezhetőek. A 2003. évi költségvetésben a kormány és a kormányoldal csak 4 százalék körüli inflációt tervezett, de ettől már fényévnyi távolságra vagyunk. Ami örvendetes, az a 3,84,0 százalék körül várható gazdasági növekedés. Ezzel csak egy a baj: a szerkezete rossz. Ez túlnyomó részben a nemzetközi nagyvállalatok, a multinacionális cégek eredményéből adódik, a magyar kis- és középvállalkozók, a nemzeti középvállalkozások és kisvállalkozások továbbra is stagnálnak, nincsenek meg a fejlődés feltételei. Az, hogy a kormány mindezen komoly bajok ellenére idén nem fog olyan drámai adóemelést eszközölni, mint tavaly tette, ennek alapvetően három oka van. Az első ok az, hogy a kormányoldal nyilván tervbe vette, itt 2006ban választások lesznek, a választásokra sandít, és az adóemeléseket igyekszik úgy eldugni, hogy azokat ne nagyon érezzék a választópolgárok. P ersze, ez nem mindig sikerül, a törvénytervezetből többször kilóg a lóláb, észre lehet venni a csalfa szándékot. A második ok az, hogy a költségvetés kiadási oldalán érdemi gazdaság- és társadalompolitikai elmozdulás nem tapasztalható, továbbra is üres, és a korábbi sodródás jellemzi. A kormány nyilván ezt is leplezni igyekszik. A harmadik, ami talán a legsúlyosabb: a kormány folytatja a jövő elzálogosítását, a vagyonfelélést, ezzel biztosítva magának pótlólagos forrásokat az egyensúly drasztikus visszaállí tásához. A kiadási oldal elemzése rendkívül nehéz, hiszen a költségvetési törvényt késve nyújtotta be a kormány, csak október 8án kaptuk kézhez. A költségvetés rejtőzködő, ugyanis összehasonlító adatokat nem találunk benne. Hiányoznak belőle a 2003. eszte ndei teljesítés adatai, nem szerepelnek benne a 2004. év várható adatai. Ezt a trükköt már 2004ben is elszenvedtük, a részesei voltunk, akkor, a 2004. évi költségvetéssel kezdődött, mert akkor ott az előző év tervadatai szerepeltek a tények helyett, amely nek az az eredménye, hogy hibás számokra alapult a következő esztendei költségvetés, amelynek isszuk a levét, ráadásul a kormány ezzel törvényt sért. Az Állami Számvevőszék ezt tavaly is kifogásolta, mert ez nem más, mint az Országgyűlés ellenőrző munkáján ak a megnehezítése, és nem a közpénzekkel való átgondolt gazdálkodás. Összességében az állapítható meg erről a költségvetési törvénytervezetről, hogy érdemben kevés pozitív változás lehet csak benne. Néhány szúrópróbaszerű rövid vizsgálatot végeztünk, és a z eredmények meglehetősen lehangolóak. Tehát a kormány folytatja felelőtlen jövőfelélési gazdaságpolitikáját. Ennek a legfontosabb négy eleme: az állami vagyon felélése, a koncessziós autópályaépítés, az államadósság növekedése és a NATOkötelezettségekbő l eredő honvédelmi fejlesztési kiadások elhalasztása. A kormány 300 milliárd forintot kíván megtakarítani az autópályaépítés koncesszióba adásával. Erről a technikáról az elmúlt tizenöt esztendőben kiderült, hogy ez a legdrágább autópályaépítési módszer. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi költségvetési hiány következményeit, illetve a források szűkösségét a kormány az utódokra fogja áthárítani, jelentős terheket róva a következő kormányokra. Ugyancsak a jövő felélését jelenti az átgondolatlan privatizációs stratégia, amely szintén 300 milliárd forint többletbevételt jelentene a költségvetésnek. A Magyar Demokrata Fórum nem
