Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 12 (173. szám) - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - KUNCZE GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
1392 tartjuk jónak már azt az indokot sem, hogy közelíteni kell egymáshoz a munka- és tőkejövedelmeket, és ezért van szükség erre az adófajtára, hiszen a munkajövede lmek átlagos terhelése most 22 százalék körüli, míg a munkajövedelmek esetében például figyelembe vehető a 16 százalékos nyereségadókulcs is. A kettőt egymással összeadva egy meglehetősen magas terhelés jön ki. De nem csak ez az a szempont, ami miatt, tisz telt képviselőtársaim, ezzel a gyakorlattal nem értünk egyet. Emlékezzünk vissza, a kormányprogramba azért került be ennek a fajta nyereségnek a nulla kulcsra történő levitele - megint elfelejtette mondani az iménti szónok, hogy a bevezetésére a Fidesz kor mányzása alatt került sor 20 százalékos mértékkel , mert nagyon alacsonyak voltak a megtakarítások Magyarországon, ösztönözni akartuk, hogy az emberek a pénzüket takarítsák meg, és ráadásul az hasznosuljon a magyar gazdaságban. Ez volt az indoka annak, ho gy az árfolyamnyereségadót nulla mértékben állapítottuk meg egyébként a kormányváltást követően, 2003. január 1jétől. Semmilyen indoka nincs annak, hogy most ezen az álláspontunkon változtassunk, már csak azért sem, mert a megtakarítások továbbra sem nőn ek olyan mértékben, mint amilyen mértékben az szükséges lenne. Ennek sok oka van egyébként, többek között megint azt kell mondanom, hogy az előző kormányzat elhibázott politikája. Ráadásul demagógnak tartjuk azt az érvet is, hogy ez elsősorban azokat sújta ná, akik nagyon gazdagok, és ilyen módon tartják különböző értékpapírokban a jövedelmüket. Valószínűleg sokan nem tudják, hogy Magyarországon mintegy 160 ezer befektető válik különböző módokon részvénytulajdonossá. Az összes megtakarítás átlaga 1,3 millió forint, ami nem nevezhető egy túl jelentős összegnek, és semmiképpen nem meríti ki ma Magyarországon a gazdagság kritériumát, ami azt jelenti, hogy nagyon sok kisbefektető hasznát akarjuk ezzel a 25 százalékos adókulccsal megcsapolni, és mi ezzel nem értün k egyet, ezt nem támogatjuk, ezért is van az, hogy ehhez módosító indítványt akarunk benyújtani. Nem értünk egyet azzal sem, illetve kényszerűen vesszük tudomásul, hogy a megtakarítási formák vagy az öngondoskodás, a későbbiekre gondolás szemléletével elle ntétes szabályozás kerül a törvénybe. Megint azt kell mondanom, hogy pedig jó lenne, ha ezt nem tennénk, mert az öngondoskodás szemléletének egyre inkább erősödnie kellene Magyarországon; legyenek egyre többen azok, akik tudják, hogy például az, hogy öregk orukban milyen életet biztosíthatnak maguknak, részben tőlük függ, ha az anyagi lehetőségeik ezt megengedik, meg persze azt is, ha valaki magasabb színvonalú egészségügyi szolgáltatást akar magának, akkor azt nemcsak úgy érheti el, hogy paraszolvencia form ájában valakinek borítékot süllyeszt a zsebébe, hanem úgy is, hogy megfelelő biztosításon keresztül tud gondoskodni a maga magasabb színvonalú, az igényeinek jobban megfelelő ellátásról, ha megbetegszik. Ugyanakkor azonban másrészt itt is felhívnám a figye lmet arra, hogy makrogazdasági szempontból sem helyes mindez, hiszen ezek a megtakarítások annak érdekében, hogy értékállóak maradhassanak, és ilyen módon biztosítsanak megfelelő hozamot a megtakarítónak, valahol valamilyen formában szintén befektetésként a gazdaságban hasznosulnak, ezért e tekintetben sem helyes ezeket a kedvezmények körének szűkítésével sújtani, mert az ország gazdasági érdeke is azt kívánja, hogy legyenek ilyenek. Ami a társasági adót illeti, a 2005re javasolt módosítások valóban javítj ák a versenyképességet, és valóban ösztönözhetnek a foglalkoztatás növelésére, ezért aztán itt kifejezetten azt kell mondanom, hogy Varga Mihály képviselőtársam nem olvasta el a törvényjavaslatot, vagy a tavalyi beszédéből túl sok elemet emelt át az ideibe , és nyilván ezért került ellentmondásba a beterjesztett szövegjavaslattal. Merthogy, tisztelt képviselőtársaim, a javaslat igenis erősíti a kutatásfejlesztést és ösztönzi a beruházásokat, sőt új fogalomként bevezeti a szoftverfejlesztő kategóriát is, ami nek egyébként az ország szempontjából különös fontossága lehet, merthogy nemzetközi összehasonlításban is jók vagyunk ezen a területen. A javaslat különböző elképzeléseket tartalmaz, akár a kis- és középvállalkozások innovációs tevékenységének ösztönzésére , akár az alkalmazott kutatás, alapkutatás terén az élőmunka terheinek
