Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 12 (173. szám) - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - VARGA MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1388 Emelkednek az illetékterhek. Néhány tételt hadd emeljek ki ebből is, hiszen az illeték is egyfajta adót jelent, bevételt jelent a költségvetés számára. Házassági bontóper 20 százalékkal, 12 ezer forintra, egy fellebbe zés 14 százalékkal, 8 ezer forintra, egy bírósági mentesítés iránti kérelem 150 százalékkal, 5 ezer forintra nő. Egy kisajátítás felülvizsgálati kérelme 25 százalékkal, 10 ezer forintra nő. Persze, erre azt lehet mondani, hogy nem muszáj pereskedni, nem mu száj bíróságra járni. Igen ám, csak vannak olyan élethelyzetek, amikor egy átlagember, egy nyugdíjas, egy munkavállaló kénytelen az igazának érdekében a bírósághoz fordulni. Nos, nem vigasztalja bizonyára őket, hogy ha egy ügyvédnek adnak ehhez meghatalmaz ást, akkor ezt 20 százalékkal drágábban, 18 ezer forint illetékért tehetik majd 2005ben. Visszatérek egy mondat erejéig a vállalkozásokra, hiszen az illetékeknél megint csak van olyan tétel, ami jelentősen és drasztikusan emelkedik. A részvénytársaság és a kft. cégbejegyzésének illetéke 25 százalékkal nő 2005re, 80 ezerről 100 ezer forintra. És egy vállalkozást, ha már ilyen költséggel nem kell számolnia, biztosan nem dob föl, vagy nem vidít föl, hogy az osztalékból származó jövedelmek adója is 25 százalé kra növekedik 2005re, azaz jelentősen nő itt is az adóteher. Összességében tehát, tisztelt képviselőtársaim, drágul az olcsó állam, egyre drágább lesz, az állam szolgáltatásainak az ára drasztikusan növekszik, a kormány az illetékterhet átlagosan 60 száza lékos mértékben emelte. Az előbb elhangzott itt, hogy vannak kedvező lépések is, például, mondja Kovács Tibor, a gyesről visszatérő kismamák és az 50 év fölöttiek esetében. Nos, itt valódi segítség helyett sajnos látszatintézkedésekről beszélhetünk. Hogyan is fogalmazott Csizmár Gábor a miniszteri meghallgatásán? Úgy fogalmazott, hogy nem tartja hatékony eszköznek az 50 százalékos munkáltatói járulékkedvezmény kilenc hónapos kedvezményét. Inkább lélektanilag tartja fontosnak, mint az elhangzott október 1jé n, a bizottsági meghallgatásán. Hát valóban, érdemi intézkedés helyett inkább látszatintézkedésről beszélhetünk. És jönnek megint az új adók; jönnek az új adók, hiszen újra itt van a telefonadó ötlete, itt van a bérletadó, és itt van a jegyadó. 2005ben eg y vállalkozó számára a mobiltelefon használatának 50 százaléka adóköteles bevételnek számít, és ez nem írható le költségként. Bizony, kedves képviselőtársaim, plusz telefonadó jelentkezik újra. A kormány megdrágítja a munkavállalók utazását, hiszen most má r a bérletekre is adóköteles jogszabályok vonatkoznak, és ugyanez igaz a jegyekre is. A bizottsági vitán azt hallhattuk a kormány képviselőitől, hogy itt hiba csúszott az adótörvényekbe. Tartunk tőle, hogy itt nem pusztán hibáról van szó, hanem annál többr ől, bizony itt a mohóságról van szó. És megint csak itt vannak az illetékek emelkedései. Visszatérek még egyszer rá, hiszen a vállalkozásokat több illeték emelése is érinti: vállalkozói igazolvány kiadása 100 százalékkal, 5 ezerről 10 ezer forintra nő; üzl et működési engedélye 100 százalékkal, 5 ezerről 10 ezer forintra nő; egy útlevél kiadása 4 ezerről 6 ezer forintra nő, 50 százalékos mértékben emelkedik, és így van a törzskönyv kiadási illetékénél is. (Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés alel nöke foglalja el.) Nos, tisztelt képviselőtársaim, hallhattuk, ebben az évben 30 milliárd forinttal vár több bevételt az APEH dolgozóitól a Pénzügyminisztérium, mint korábban. Nem tartjuk helyes iránynak, hogy az APEHdolgozók munkamorálja határozza meg eg y adóbevétel nagyságát. De azt sem tudjuk elfogadni, hogy 2005ben önök tovább növelik az adóterheket, igazságtalan módosításokat hoznak be a legszegényebbekkel szemben, hátrányosan érintik a gyermekes családokat, büntetik a hazai vállalkozásokat, és rontj ák az ország gazdaságának versenyképességét. Ebben a formájában tehát az adótörvénymódosításokat nem fogjuk támogatni. Javaslataink lesznek a vállalkozások terheinek csökkentésére, a kisvállalkozások adókulcsának 16ról 8 százalékra csökkentésére, a válla lkozói járulék eltörlésére, azaz be nem vezetésére, a lakáshitel adókedvezményének visszaadására, arra, hogy az illetékemelés 2005re maradjon el, és
