Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 12 (173. szám) - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. DRASKOVICS TIBOR pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
1348 ösztönzést, támogatást, esélyt, lehetőséget azoknak, akik nehezebb hel yzetben vannak, és persze nagyobb, arányosabb részt a közterhekből azoknak, akik több felelősséget, nagyobb anyagi részvételt tudnak vállalni. Ha világosak a célok, akkor az a teendőm, hogy bizonyítsam: az előterjesztett javaslatok ezeknek a céloknak megfe lelnek. Úgy gondolom, hogy az adórendszer - és ez a beterjesztett javaslatból világosan kiderül - minden elemében úgy változik, és csak úgy változik, hogy ezeknek az alapvető céloknak eleget tegyen. A legnagyobb hatású változást a személyi jövedelemadó ren dszerében javasoljuk; mértékbeli és rendszerbeli változtatást egyszerre, annak érdekében, hogy csökkenjen a családok, a munkából jövedelmet szerzők terhelése, növekedjék az ösztönzésük a nagyobb teljesítményre, és egyszerűbbé váljék a személyi jövedelemadó zás rendszere. Ezeket a célokat alapvetően az a megoldás szolgálja, ami megszünteti a személyi jövedelemadótábla középső kulcsát. Ennek eredményeképpen az adózók kétharmada, mintegy 2 millió 700 ezer adózó immár egyetlen kulcs szerint adózik majd, ha a jö vedelme nem haladja meg a másfél millió forintot. Ez egyszerre drasztikus csökkentés, hiszen a 26 százalékos kulcs 18 százalékosra mérséklődik, másrészt jelentős rendszerbeli egyszerűsítés. Mi ennek a hatása? 100 milliárd forint az államháztartásra; 100 mi lliárd forint megfoghatatlanul sok pénz, valószínűleg egyetlen családot sem hoz lázba. Az azonban, hogy az átlagkereset szintjén ez évi körülbelül 50 ezer forintot, havi körülbelül 4700 forintot jelent minden adózónak, akinek a jövedelme 125 és körülbelül 200 ezer forint között van, úgy gondolom, nagyon is megfogható. Évi 50 ezer forint: egy olcsóbb mosógép, egy olcsóbb hűtőszekrény, egy közepes színes televízió ára. Ennyivel tud ma a társadalom hozzájárulni ahhoz, hogy ezek a családok - és a számuk több mi llió , egy kicsivel jobban éljenek, egy kicsivel érdemesebb legyen nagyobb erőfeszítést tenni a munkavállalásra, nagyobb erőfeszítést tenni a magasabb fizetés megszerzésére. Ez a rendszer, a bevezetendő új adótábla, természetesen jövedelemnagyságtól függő en, kevesebbet ad azoknak, akiknek kevesebb a jövedelmük, 100 ezer forintos jövedelemnél körülbelül 3 ezer forintot, de a jövedelemhez képest természetesen itt is jelentős a megtakarítás, az adómegtakarítás. És természetesen élvezik a megtakarítást azok, a kiknek a jövedelme meghaladja a másfél millió forintot, náluk azonban a jövedelem növekedésével arányosan nem nő ez a megtakarítás, következésképpen relatíve egyre kisebb az a többlet, amihez hozzájutnak. Ez világosan kifejezi a szándékot: az átlagosan és annál valamivel kevesebbet keresők adóterhelése mérséklődjék elsősorban. (9.50) Elhangzottak az elmúlt hetekben ellenzéki kritikák. Kétségbe vonták ennek az adócsökkentésnek a tényét. Tényekkel elég nehéz vitatkozni, de természetesen erre kísé rlet tehető. Én azonban készséggel elismerem: a személyi jövedelemadóterhelés még mindig több, mint amit a polgárok szívesen látnának; még mindig kevésbé igazságos, mint amit a kormány szívesen látna. De azért ennek révén valamit elérünk: elérjük például azt, hogy a személyi jövedelemadóterhelés az átlagkereset szintjén legalább arra a szintre csökkenjen, mint 1998ban, a Hornkormány által bevezetett adózási szabályok szerint volt, és végre megszabaduljunk attól a tehernövekedéstől, ami '982002 között s ajnálatosan bekövetkezett. Van sok más részlet is, ami változik a kormány javaslata szerint - éppen az igazságosság, a méltányosság érdekében - a személyi jövedelemadórendszerben. De az egyik alapvető a tábla változása, a másik alapvető hatás pedig a kedv ezményrendszer átalakítása. A kedvezményrendszer sokféle célt szolgál, úgy gondolom, kicsit túlságosan sokféle célt is, egy vonatkozásában azonban sajnos következetes. A magasabb jövedelműek, azok, akik egyébként kevésbé szorulnak rá a közösség támogatásár a, többet tudnak igénybe venni az adókedvezményekből. A kormány rendszerszerű javaslatot tesz ennek a hatásnak az ellensúlyozására; olyan rendszerszerű javaslatot, ami az adókedvezmények jelentős részénél bevezet egy abszolút korlátot - 100 ezer forintot , és bevezet egy jövedelmi korlátot, 6,5 millió forintot.
