Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 11 (172. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (Fidesz):
1309 DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány előttünk fekvő törvényjavaslatával kapcsolatosan a Fideszfrakció három módosító javaslatot nyújtott be. Szükségesnek éreztük a módosító javaslataink megfogalmazását és benyújtását a tisztelt Ház elé, mert úgy látjuk, hogy a kormány elgondolása gyakorlatilag annyira vállalhatatlan, hogy sajnos még az előterjesztők maguk, több ek között az Igazságügyi Minisztérium képviselői, amit egyébként még dr. Bárándy Péter igazságügyminiszter jegyez, sem az általános vitában, sem most, a részletes vitában nincsenek jelen. Tehát az ügy gazdája, az előterjesztők nem jelentek meg. Itt valami nagyon nagy gond lehet, és ez a feladat, hogy a kormány javaslatát megpróbálja védeni, a Honvédelmi Minisztérium államtitkárára hárul. Majd meglátjuk, hogy milyen sikerrel, de mindenképpen érdekes és sajátos üzenete van annak, hogy maga az előterjesztő ni ncs jelen az igazságügyminiszter nevében. (Iváncsik Imre: A kormány az előterjesztő.) A Fidesz három módosító javaslattal igyekszik segíteni és javítani a kormány szakmailag, jogilag és biztonságpolitikai szempontból is kezdetleges megoldásait. Az első ja vaslatunk arra vonatkozik, hogy a határőrség maradjon meg továbbra is a fegyveres erők körében, a kormány szándékaival szemben, hiszen úgy tartjuk indokoltnak, hogy a határőrség határvédelmi funkcióját nem célszerű megszüntetni, kiváltképp nem úgy, hogy a határőrség nem adja át a határvadász századait más szervezeteknek, például a Magyar Honvédségnek, hanem felszámolja azokat. Azért sem tartjuk indokoltnak a határőrség kiemelését a fegyveres erők köréből, mert a Magyar Köztársaság elkötelezte magát a NATO i rányába, hogy a védelmi költségvetését ezen kormányzati ciklus végére 2 százalék körüli GDPrészarányra emeli. Ebből mintegy 0,2 százalékkal a határőrség vesz részt ebben a százalékos értékben. A fegyveres erők köréből történő kiemeléssel a védelmi költség vetés oly mértékben csökkenne, hogy Magyarország ingatag hitelét tovább rontaná a szövetségesek előtt. Az persze majd külön kérdés lesz, a költségvetési vita során majd meglátjuk, hogy a honvédelmi fejezetben mekkora összegek lesznek, és ez milyen mértékű csökkenést eredményez, és ez milyen mértékű NATOkritikákat fog majd jelenteni a mostani kormány számára. De ez majd a megfelelő pillanatban szerintem indokolttá teszi az erről való vitánkat vagy ennek a vitának a folytatását. A másik módosító javaslatunk, tisztelt Országgyűlés, tisztelt államtitkár úr, arra vonatkozik, hogy nem tartjuk indokoltnak a kormány szándékával összefüggésben azt, hogy egy új minősített időszakot helyezzen kilátásba és nevesítsen az alkotmányban a kormány. A kormány első elgondolás a azt volt, hogy egy rendkívüli helyzet kategóriát vezet be az alkotmányban, most ez a helyzet megváltozott megelőző védelmi helyzetté, tehát ezt a kifejezést alkalmazza a kormány előterjesztése. Úgy látjuk, hogy a jelenlegi alkotmányban, a jelenleg hatály os alaptörvényben nevesített minősített időszakok, ez három minősített időszakot jelent: rendkívüli állapot, szükségállapot és veszélyhelyzet; valamint az alkotmány 19/E. §a és a 40/C. §a megfelelő lehetőséget nyújt az esetleges rendkívüli helyzetek keze lésére. Kiváltképpen elfogadhatatlannak tartjuk, hogy beláthatatlanul hosszú időre nyerheti el a kormány a rendeleti úton történő kormányzás jogosultságát, ha a hadkötelezettség visszaállítása szükségessé válna. A törvényjavaslatban új minősített idő szakként nevesített “megelőző védelmi helyzet” kihirdetéséhez az Országgyűlés kétharmada szavazatának szükségessége a tényleges, elengedhetetlen intézkedések meghozatalában indokolhatatlan késedelmet idézhet elő, így az a NATO veszélyhelyzeti tervezésével sem hozható összhangba. Mint önök is jól tudják, a NATO a veszélyhelyzeti intézkedéseihez történő csatlakozás esetén a tagországok kormányaitól 24 órás válaszadást vár el, így igen nehezen értelmezhető a gyors intézkedési lehetőség a kormány szándékainak m egfelelő alkotmánymódosítás tükrében.
