Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 7 (162. szám) - A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. AVARKESZI DEZSŐ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
129 törvény - az Áe., az 1957. évi IV. törvény - volt az a törvény, ami szinte bibliánk volt, és mindennapos munkánk során forgathattuk. Természetesen nemcsak azért nagy jelentőségű ez a törvényjavaslat, mert valakinek a személyes életében meghatározó volt, hanem azért, mert minden állampolgárt mindennapos életében jelentős mértékben befolyásol, meghatározza tevékenységü ket. Ahogy ez a mi bizottságunkban, az alkotmányügyi bizottságban is elhangzott, és volt szerencsém ismertetni a többségi vélemény során, három szempontból nagy jelentőségű az előttünk fekvő törvényjavaslat, és az egész témakör, maga a közigazgatás; részbe n az ügyek nagy számára tekintettel. Elmondhatjuk, hogy míg az állampolgárok jelentős része például élete során nem megy el bíróságra, ha szerencséje van, sem büntető, sem polgári ügyekben nem találkozik a bíróságokkal, a közigazgatási szervekkel valamily en módon mindenki találkozik; ha máskor nem, személyi igazolvánnyal látják el, de az élet minden területén vannak olyan ügyek, amikor ügyfélként az állampolgár találkozik a közigazgatással. Beszéltünk arról is, hogy vannak olyan ügyek - például nagyberuház ások , amelyek nemcsak azért jelentősek, mert milliárdokról, forintok milliárdjairól vagy százmillióiról van szó, hanem azért is, mert emberek nagy tömegeit érintik, és szükség van arra, hogy ezeknek az embereknek, állampolgároknak megtörténjen a hiteles tájékoztatása, illetve részvételük minél jobban biztosítva legyen az ügyek intézésében. Végül vannak olyan ügyek, olyan sürgős esetek, amikor azonnali és hatékony ügyintézésre van szükség. Ezt is biztosítania kell egy jó közigazgatási hatósági eljárási tör vénynek. Kell szólni a törvényjavaslat előkészítéséről, hiszen valóban többéves és nagyon alapos előkészítés van mögöttünk. Nekem mint az albizottság elnökének is volt szerencsém együttműködni a Belügyminisztérium dolgozóival, vezetőivel, Tóth Zoltán közig azgatási államtitkár úrral, illetve a kodifikációs bizottság tagjaival, Kilényi Géza professzor úrral. Valóban, igyekeztek minél jobban figyelembe venni a jogalkalmazók tapasztalatait. Én magam is részt vettem olyan rendezvényen a Duna Palotában, ahol szám os jegyző, önkormányzati dolgozó mondhatta el véleményét a törvénytervezet akkori állapotáról, akkori formájáról, hiszen ez egy változó tervezet volt. Ahogy Kilényi professzor egy megbeszélésen elmondta: a koncepció és a törvényjavaslat viszonya is meglehe tősen rugalmas volt, hiszen miközben érkeztek az észrevételek a különböző államigazgatási szervektől, a különböző egyesületektől, amelyek a közigazgatás területein dolgozó embereket tömörítik, közben készült már a jogszabálytervezet szövege, és ennek során már nemcsak az eredeti koncepciót vette figyelembe a kodifikációs bizottság, hanem ezeket az észrevételeket is figyelembe vehette. Szólni kell az albizottságról is. Egyébként is szóltam volna ennek a tevékenységéről, de a mai napon elhangzott néhány olyan kritika, amire, úgy gondolom, feltétlenül reagálni kell. Ezt az albizottságot az alkotmány- és igazságügyi bizottság, az önkormányzati bizottság és az informatikai bizottság alakította meg; 2003. március 26án volt az alakuló ülése az albizottságnak. Merő ben új megoldást választottunk, amikor arra jött létre egy albizottság az Országgyűlés bizottságainak megbízásából, hogy egy előkészítés alatt álló törvényjavaslatot gondozzon, odafigyeljen rá, próbálja segíteni a kodifikációs munkát, elmondhassuk az ebben a témában jártasabb országgyűlési képviselők, illetve a különböző országgyűlési képviselőcsoportok véleményét. Volt előzménye az albizottság megalakulásának, hiszen két bizottság - az alkotmány- és igazságügyi bizottság és az önkormányzati bizottság - egy üttes ülésen magát a koncepciót is megtárgyalhatta, és már azokat az észrevételeinket is figyelembe vehették a kodifikáció során. Az albizottság alakuló ülésén már megtörtént az első tervezet megvitatása elsősorban abból a szempontból, hogy mik a legfőbb é szrevételek, ugyanis ezt követően egy újabb ülésen fejezetenként végigmentünk a törvénytervezet szövegén. Számos észrevétel elhangzott nem csak az országgyűlési képviselőktől, mert meghívtuk erre az ülésre részben az ombudsmanokat, részt is vettek az állam polgári jogok országgyűlési biztosai, illetve munkatársai, a társszervek képviselői, egyesületek és a tudomány képviselői, és ők is kifejthették az álláspontjukat.
