Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 11 (172. szám) - Lezsák Sándor (MDF) - az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterhez - “Mit kíván tenni a tárca a huszadik életévüket betöltött, önálló életvitelre képtelen személyek gondozásának megoldása érdekében?” címmel
1243 Magyarországon nem történt érdemi változás a hajléktalanság problémájának kezelésében. Évről évre nő azoknak a fedélnélkülieknek a száma, akik gazdasági okokkal magyarázzák állandó lakhelyük elvesztését, vagyis utcára kerülésük oka a halmozódó lakbértartozást szankcionáló kilakoltatás. Magyarországon ma körülbelül 500 ezer ember él olyan háztartásban, am elynek több mint hat hónapos rezsitartozása van. Szakemberek szerint a lakhatás támogatása a legmegfelelőbb eszköz a lakhely elvesztésének megakadályozására. Angliában ezzel a módszerrel igen jelentős javulást értek el, ott a hajléktalanprogramok több mint ötven százaléka a lakhatástámogatást célozza, míg hazánkban ezek aránya csak néhány ezreléknyi. Egyébként fontos tudnunk, hogy az Unióban a hajléktalanság meghatározására használt definíció szerint fedélnélkülinek minősülnek azok is, akik több szempontból áldatlan körülmények között élnek. Magyarországon ma 2 millió ember sorolható ide. Ezt szem előtt tartva az SZDSZfrakció szerint kiemelt figyelmet kellene fordítani a kérdésre. Kérdezem mindezek alapján, miniszter asszony, egyetértünke abban, hogy olcsó bb a kilakoltatást megelőzni lakhatáshoz nyújtott támogatással. Mennyi pénzt fog fordítani erre a célra a következő évben a kormány? Tisztelettel várom válaszát. (Szórványos taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiból.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : A kérdésre Göncz Kinga gyermek, ifjúsági és sportminiszter asszony válaszol. DR. GÖNCZ KINGA gyermek, ifjúsági és sportminiszter : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen a képviselő asszony kérdését. Valóban így van, hogy a lakhatási probléma megoldatlansága az , amit most már 15 éve hurcolunk magunkkal, és tudjuk, hogy nagyon sokan vannak, akik hosszú ideje fedél nélkül élnek. Azt is tudjuk, hogy körülbelül 500 ezer embernek van hat hónapon túli tartozása. A komplexitás miatt nagyon sok szálon kell elindulni ahh oz, hogy ebben igazi változást tudjunk elérni. A képviselő asszony is tud egypár olyan intézkedésről, amelyek elindultak az elmúlt évben. Az egyik ilyen, ami lényeges, hogy a lakásfenntartási támogatás ebben az évben, januárban vált normatívvá, tehát a köz ponti költségvetés a 90 százalékát visszatéríti az önkormányzatoknak. Ez azért fontos, hogy a szegény önkormányzat területén élő szegény emberek ne essenek el a lakásfenntartási támogatástól. Ennek az összege is két és félszeresére emelkedett. Ez a minimál is összeg, ennél többet kaphatnak a családok, és ez az elismert lakásnagysághoz szabott összeg. Körülbelül száz településen működik már az adósságkezelési szolgáltatás. Valóban nagyon kevés történt eddig részben a megelőzés területén, részben a hajléktalan ságból való kivezető utak megteremtése területén. A következő évi programok között viszont nagyon nyomatékosan szerepelnek ezek a lépések. Egyrészt a külső férőhelyek megteremtése a hajléktalanellátó intézmények felügyelete alatt, gondozásában, ahova azoka t tudják továbbküldeni, akik bennragadtak az ellátó intézményben. Az albérleti, illetve a lakásbérleti támogatás tervezetten szintén ezt segíti. Az adókedvezmény - most már az Országgyűlés előtt van az adókra vonatkozó törvény módosítása - szintén ezt célo zza ezen a területen, hogy több lakást lehessen bevonni, és azt szociális lakásként lehessen használni. És a lakáshoz jutás önrészének csökkentése szintén ezt a célt szolgálja a következő évben. Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps az MSZP padsora iból.) Lezsák Sándor (MDF) - az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterhez - “Mit kíván tenni a tárca a huszadik életévüket
