Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 11 (172. szám) - Dr. Nagy Gábor Tamás (Fidesz) - “Miniszterelnök úr, mi az oka annak, hogy négy hétre nevez ki külügyminisztert?” címmel - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. NAGY GÁBOR TAMÁS (Fidesz):
1218 amelyekhez a vidéken élők nem tudják, hogyan lehet hozzájutni. Nem tudják, és az ott élő polgármesterek egyre kínosabb helyzetben vannak, hogy hogyan magyarázzák el az embereknek, hogy semmi nem történik úgy, ahog y önök ezt megígérték nekik annak idején. Örülnék annak, ha a válaszát el tudnám fogadni, de nem tudom megtenni. Majd még megkérdezem ezt egyszerkétszer menet közben, amikor is a munkafolyamatok talán elindulnak. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Az interpelláló képviselő nem fogadta el a miniszteri választ. Ezért megkérdezem az Országgyűlést, elfogadjae azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a miniszteri választ 179 igen szavazat tal, 145 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta. Dr. Nagy Gábor Tamás (Fidesz) - “Miniszterelnök úr, mi az oka annak, hogy négy hétre nevez ki külügyminisztert?” címmel ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyű lés! Nagy Gábor Tamás, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be a miniszterelnökhöz: “Miniszterelnök úr, mi az oka annak, hogy négy hétre nevez ki külügyminisztert?” címmel. Az interpellációra a miniszterelnök úr megbízásából Bársony András államti tkár úr, a Külügyminisztérium politikai államtitkára válaszol. Megadom a szót Nagy Gábor Tamás képviselő úrnak. DR. NAGY GÁBOR TAMÁS (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Sajnálom, hogy a miniszterelnök úr szándékait nem ismerhetjük meg a kérd és kapcsán, így kénytelen vagyok az államtitkár úrnak föltenni a kérdéseimet. Hadd osszam meg önökkel abbéli nézetemet vagy érzésemet, hogy a szeptember 30ai bejelentéskor, amikor Gyurcsány Ferenc megnevezte kormánya tagjait, a minisztereket, mindenkit me glepett, hogy Kovács László ismét megbízást kap a magyar külügyek intézésére, hiszen EUbiztosi megbízatása miatt távozása már nem volt kérdéses. Szeptember 29én a távozás híre meg is jelent a sajtóban, és ezt követően érkezett a miniszterelnök bejelentés e. Mi történt tehát szeptember 29e után? Vajon mi értelme volt annak, hogy Kovács Lászlót négy hétre nevezzék ki külügyminiszternek? Mi értelme volt a külügyi bizottságban meghallgatni a miniszterjelöltet, aki egy néhány hetes külügyminiszteri programot k ellett volna ismertessen, illetve ezt kellett volna megvitassuk? Nem valószínű, hogy Kovács László személyének nélkülözhetetlensége lenne a magyarázat, hiszen az utóbbi időben külügyminiszterként nem sok babért aratott le. Nemzetközi ügyekben elsősorban ne m a köztársaság külügyminisztereként, hanem a Szocialista Párt elnökeként hozta meg döntéseit, és az ország érdekei elé helyezte pártja érdekét. Hasonló volt a helyzet a vajdasági magyarok ügyében, ahol a Külügyminisztérium, a magyar diplomácia csak megkés ve kapcsolódott be a téma tárgyalásába, tulajdonképpen az európai uniós képviselők cselekedtek először, nekik köszönhetjük, hogy a vizsgálatok egyáltalán megindultak a vajdasági atrocitások ügyében. Persze felmerül annak lehetősége is, hogy Kovács László e l akarta kerülni a Medgyessykormány sorsában való osztozást, a közös bukást, így presztízsokok miatt ragaszkodott a székéhez. Ez talán indokolja
