Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 4 (170. szám) - Bejelentés helyettes válaszadó személyének elutasításáról - Karsai Péter (MDF) - az oktatási miniszterhez - “Hogyan lehet az egész magyar felsőoktatás képzési struktúráját megváltoztatni, és ehhez képest hallgatók tízezreinek sorsát alapvetően befolyásoló döntést meghozni egy kormányválság kellős közepén lefol... - ELNÖK (Mandur László): - KARSAI PÉTER (MDF): - ELNÖK (Mandur László): - ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár:
1053 Elfogadom. ELNÖK (Mandur László) : Elfogadta. Parancsoljon, öné a szó. KARSAI PÉTER (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr, és folytatom a kérdést. Miért nem az Országgyűlés vitat meg ilyen súlyú és társadalmi kihatású kérdéseket? Egyáltalán honna n van erre a kormánynak felhatalmazása? Mindezekre a kérdésekre a 252/2004. (VIII. 30.) számú kormányrendeletben találunk persze magyarázatot. Nem nehéz kitalálni, hogy miután a készülő felsőoktatási törvénykoncepció az előzetes társadalmi vita során több ízben is heves ellenállásba ütközött, annak egyik legfontosabb elemét, a képzés szerkezetének normáit kiemelték belőle. Eközben előterjesztettek egy figyelmet is alig érdemlő, látszólag érdektelen törvényjavaslatot, amelyet a nyári szabadságra készülő Orsz ággyűléssel sebtében elfogadtattak, és a törvény a tárgy érdemének vizsgálata nélkül a szabályozási jogkört a kormányra ruházza. A szabályozás lényege: megszüntette az egyetemek és a főiskolák közötti különbséget, a felsőoktatási képzési tevékenységet két illetve három szakaszra tagolja. Az első szakasz három, ritkán négyéves alapszakasz, amelynek elvégzése után a hallgatók diplomát szereznek. Ez a diploma őket akár a képesítésnek megfelelő szakmában való elhelyezkedésre, akár tanulmányaik folytatására, a m esterképzésre is feljogosítja. Ezt követheti a doktori képzés, a felsőoktatás harmadik szakasza, amely újabb három évet vesz igénybe. Mi lehet mindennek a következménye? Lesz egy nagy létszámú, alapképzésben részt vett személy, amely alapképzés szakmai ért éke hamarosan annyit fog érni, mint az általános érettségi, vagyis ma már szinte semmit, és ennyit fog jelenteni a munkavállalásnál is. A mesterfokozatot nyújtó képzésben viszont már a többség, annak költségvonzata miatt nem fog tudni részt venni, így e sz emélyi kör, bár felsőfokú diplomával fog rendelkezni, azzal viszont nem sok mindent tud majd kezdeni. A kérdésem: önök, államtitkár úr, tényleg ezt akarják? Köszönöm. (Taps az MDF soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A kérdésre Arató Gergely, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára válaszol. ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselő Úr! Nem, nem ezt akarjuk, nem is ez történik ennek következtében. Ön a kérdés címében korm ányválságot emlegetett, de hol látott itt ön kormányválságot? Erről szó sem volt. (Közbekiáltások a Fidesz soraiból: Á, dehogy!) A kormány folyamatosan dolgozott, végezte azt a feladatát, amellyel megbízta többek között az Országgyűlé s, amely - ahogy egyébként nagyon helyesen említette - felhatalmazta a kormányt arra, hogy ideiglenesen, 2006. szeptember 1jéig kormányrendeletben szabályozza a több ciklusú képzésre való áttéréshez szükséges kérdéseket. Erre azért volt szükség, képviselő úr, mert az Orbánkormány idején, annak a kormánynak az idején, amiben önök is részt vettek, egyébként nagyon helyesen, Magyarország csatlakozott a bolognai megállapodáshoz, csatlakozott ahhoz a megállapodáshoz, amely lehetővé teszi azt, hogy a hallgatók korszerű, európai színvonalú és európai típusú végzettséget szerezzenek. Ennek lényege az, hogy a képviselők (Sic!) több ciklusban vesznek részt képzésen: először megszereznek - ahogy ön helyesen említette - egy három- vagy négyéves képzés végén egy képzés i szintet, majd ennek sikeres teljesítése után eldönthetik azt, hogy a munkaerőpiacra lépneke ki egy használható, korszerű képzéssel, vagy pedig más módon tovább folytatják a tanulmányaikat. Ez a képzési forma Magyarországon sem új, már most is több intéz mény - elsősorban az informatika
