Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 6 (161. szám) - Bejelentés törvényjavaslat átdolgozásra történő visszakéréséről - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Mandur László): - ERDŐS NORBERT (Fidesz):
101 A regionális operatív program a turisztikai vonzerők fejlesztése című intézkedés ötödik komponense keretében, az aktív turizmushoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztés témában meglévő kerékpárutakhoz kapcsolódó, kerékpárútépítést célzó projekteket támogat. Az elnyerhető támogatási összeg 50 és 300 millió forint között van, és a támogatás maximális aránya 95 százalék. T ehát rendkívül alacsony önerővel is lehet pályázni. A pályázatok benyújtására 2006. év végéig, illetőleg a források kimerüléséig folyamatosan van lehetőség. A pályázati feltételek a tárcánk, tehát a GKM honlapjáról, illetőleg a Magyar Terület- és Regionáli s Fejlesztési Hivatal honlapjáról megismerhetők, letölthetők. Mindezek alapján úgy ítélem meg, hogy a SzobBudapest közti kerékpárút, így a Dunakeszit Budapesttel összekötő még hiányzó szakasz megvalósítása majdhogynem teljes mértékig az érintett önkormány zatok elhatározásán múlik, hiszen a 95 százalékos támogatás mellett rendkívül alacsony saját erő követelményt kell teljesíteniük. Arra biztatom tehát az érintett önkormányzatokat, hogy éljenek ennek a pályázatnak a lehetőségével, és mielőbb készítsék el a pályázatokat. Köszönöm a megtisztelő figyelmét. Köszönöm szépen. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, miniszter úr. Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Erdős Norbert képviselő úr, a Fideszképviselőcsoportból, “Ezerkétszáz munkavállaló kerülhet utcára Békéscsabán a kormány privatizációs tevékenysége miatt” címmel. Megadom a szót ötperces időkeretben. Parancsoljon! ERDŐS NORBERT (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Remélem, hogy a kártyája még meglesz az én feltett kérdésem után, és kapok rá választ. (Dr. Csillag István: Tőlem csak választ kap…) Augusztus elején írásbeli kérdéssel fordultam Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter úrhoz a békéscsabai Barnevál privatizációjával kapcsolatban. A válasz megérkezett, de nemhogy tisztult volna a kép, sokkal inkább zavaros és egyre szövevényesebb képet mutat. Mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a miniszter úr ebben a pillanatban hagyja el a termet, annyira szövevényes ez a privatizáció , amit Békéscsabán tapasztalhatunk. (Dr. Csillag István távozik az ülésteremből.) Még mindig elmondható, hogy 1200 ember munkahelye került végveszélybe, illetve a beszállítók és a tenyésztők is ellehetetlenülhetnek, ha a békéscsabai gyár bezárja kapuit. A Barnevált övező privatizációs botrány keltette félelem még mindig áthatja a dolgozók mindennapjait. A káosz a békéscsabai baromfifeldolgozó Bábolnához csatolásával kezdődött, ezzel a döntéssel kezdődött el a békéscsabai gyár tudatos lezüllesztése, mert a jelenlegi tulajdonos, a Bábolna Rt. inkább a debreceni bérelt üzemét részesíti előnyben a békéscsabaival szemben. A miniszter úr válaszában beismerte, hogy a Bábolna Rt. 2004. július 30i közgyűlésére felhatalmazta a Bábolna Rt. vezérigazgatóját, hogy nyil vános, egyfordulós pályázat keretében meghirdesse a békéscsabai gyáregységet az értékesítésre, vagy megfelelő vételi ajánlat hiányban bérbe adja. Mint megtudtam, a közgyűlés a pályázati kiírás főbb feltételeként előírta, hogy a gyáregység működő üzemként k erüljön értékesítésre, valamint kiemelt szempont, hogy a jelenlegi munkavállalók teljes vagy részbeni továbbfoglalkoztatása megoldott maradjon, továbbá elsődleges: az élőalapanyagbeszállítók további működése biztosítva legyen. Ezek a feltételek akár meg i s nyugtathatnák az érintett munkavállalókat, ha nem lenne a 2186/2004. számú kormányhatározat, amely kimondja: “Az értékesítés sikertelensége esetén meg kell kísérelni az üzemek bérbeadását, ha ez sem jár sikerrel, a veszteségesen működő üzemek termelését haladéktalanul meg kell szüntetni.” Úgy gondolom, hogy ez a kormányrendelet szöges
