Országgyűlési napló - 2004. évi nyári rendkívüli ülésszak
2004. június 21 (159. szám) - Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló törvényjavaslat összevont általános és részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. VASTAGH PÁL, az alkotmány- és igazságügyi bizottság elnöke, a napirendi pont előadója:
46 A részletes vitára későbbi ülésünkön kerül sor. (Zaj.) Bejelentettem, hogy van módosító javaslat, képviselőtársaim, és ezért természetesen nem tudunk szavazni a javaslatról. A részletes vita után lehet szavazni. Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló törvényjavaslat össz evont általános és részletes vitája ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló törvényjavaslat összevont általános és részletes vitája és a határozathozatalok. Az a lkotmányügyi bizottság önálló indítványát T/10583. számon kapták kézhez a képviselők. Az előterjesztő módosító javaslatokat nyújtott be, amelyekről ajánlást készített - ezt T/10583/13. számon kapták kézhez. Emlékeztetem önöket, hogy az Országgyűlés hozzájá rult a Házszabálytól való eltéréshez, amely alapján a mai napon az összevont általános és részletes vitát, valamint a módosító javaslatokról történő határozathozatalt követően a zárószavazásra is sor kerülhet Megadom a szót Vastagh Pálnak, az alkotmányügyi bizottság elnökének, a napirendi pont előadójának, tizenöt perces időkeretben. DR. VASTAGH PÁL , az alkotmány- és igazságügyi bizottság elnöke, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az európai uniós csatl akozásunkhoz elengedhetetlenül szükséges közjogi harmonizáció utolsó szakaszához érkeztünk. 2002 decemberében az Országgyűlés elfogadta az alkotmány módosítását, majd az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvényt; elfogadta az Országgyűlés és a kormány együttműködéséről szóló kétharmados törvényt és két házszabálymódosítást. Ez az utolsó elem az Európai Parlament magyar képviselőinek jogállására vonatkozó szabályozást tartalmazza. Szeretném előrebocsátani, tisztelt képviselőtársaim, hogy a négy parlamenti párt, ahogy azt az elhangzott nyilatkozat is tartalmazza, egyetért a szabályozás tartalmával, és a kormány is támogatja a törvényjavaslatot. A törvényjavaslat tartalmából nagyon röviden három fontos elemet szeretnék kiemelni. (14.20) Az el ső a képviselők összeférhetetlenségének szabályozása. Közismert, hogy 2004. április 1jétől a közösségi szabályozás értelmében a nemzeti parlamenti tagság és az európai parlamenti tagság összeférhetetlennek minősül. Ezt ma már a közösségi rendelkezések is kimondják. Nekünk az a dolgunk, hogy a nemzeti szabályozás keretében szabjuk meg azt a határidőt, amelyen belül az összeférhetetlenséget meg kell szüntetni. Ez a törvényjavaslat szerint 60 nap. Tehát 2004. július 20át követően, amikor az Európai Parlament alakuló ülésére kerül sor, a magyar képviselőknek 60 napon belül le kell mondaniuk nemzeti parlamenti tagságukról. Enélkül nem igazolható mandátumuk az Európai Parlamentben. Tehát Magyarország tekintélye forog kockán, ha ezt a szabályt a Magyar Országgyűl és nem fogadja el, hiszen a június 13án megválasztott képviselőink mandátuma válhat megkérdőjelezhetővé. A másik fontos elem, tisztelt képviselőtársaim, az Európai Parlament magyar tagjainak kapcsolata a Magyar Országgyűléssel, a magyar állami szervekkel. Abból indulunk ki a szabályozás tartalmának kialakításakor, hogy természetesen az Európai Parlament egy szuverén intézmény, a képviselők ott nem a nemzeti parlamentjeik delegáltjai, ehhez kell igazítani az együttműködésük formáit. A törvény létrehozza azt a konzultatív fórumot, amely a magyar képviselők együttműködésének kereteit teremti meg, ez az európai parlamenti képviselők fóruma, amely