Országgyűlési napló - 2004. évi nyári rendkívüli ülésszak
2004. június 21 (159. szám) - A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter:
40 A határozathozat al következik. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a gyermekek feletti felügyeleti jogot érintő határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a felügyeleti viszonyok helyreállításáról szóló, 1980. május 20. napján, Luxembourgban kelt eu rópai egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot. Kérem, most szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés 353 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az előterjesztést elfogadta. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Soron következik a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításá t kezdeményező törvényjavaslat módosító javaslatainak határozathozatala . Az előterjesztést T/9843. számon, a bizottságok együttes ajánlását pedig T/9843/8. számon kapták kézhez. Először megadom a szót Lamperth Mónika belügyminiszter asszonynak, aki röviden válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. Miniszter asszony! DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Őszintén sajnálom, hogy amikor az Országgyűlés a Házszabálytól való eltérésről szavazott, nem adott támogatás t ahhoz, hogy ma az Országgyűlés tudjon dönteni a választási eljárásról szóló törvény módosításáról. Azért sajnálom ezt őszintén, mert az Országgyűlés így ezen az ülésszakon nem tud eleget tenni annak, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése a jogalkotásba n meg tudjon felelni annak az alkotmányban megfogalmazott követelménynek, hogy szabályozza a külföldön leadandó szavazatok mikéntjét. Tekintettel arra, hogy az alkotmány úgy rendelkezik, hogy nemcsak most az európai uniós választásnál, hanem az időközi vál asztásokon, sőt a népszavazásnál is biztosítani kell mindenkinek azt az alkotmányos jogát, hogy külföldön is leadhassa a voksát, ezért alkotmányos mulasztásba fog kerülni az Országgyűlés, ha ma erről nem hoz döntést. Szeretném nagyon világossá tenni, hogy ezért a felelősség az ellenzék pártjait terheli, hiszen a kormány időben benyújtotta az Országgyűlésnek ezt az előterjesztést, kezdeményeztünk egyeztetést a tartalmi megoldásról, de a nagyobbik ellenzéki párttól egyeztetés helyett leveleket kaptunk, amelye kben azt kifogásolják, hogy a benyújtás előtt nem volt négypárti egyeztetés, viszont ezt megelőzően, amikor erre szerettünk volna sort keríteni, akkor a nagyobbik ellenzéki párt, a Fidesz azt mondta, hogy nem kíván egyeztetni az európai választások előtt. (14.00) Tehát egyik érv a másikat kioltja, de azt nem fedi el, hogy a felelősség azért, hogy az alkotmányos kötelezettségének az Országgyűlés nem tud eleget tenni, az ellenzéket terheli. Lehet persze azt mondani, mint ahogy önök mondták néhányszor, hogy ez a kormány felelőssége. Igen, a kormány felelőssége az, hogy benyújtsa azt, amit alkalmasnak és jónak tart. Ez megtörtént. De ha egyszer úgy rendelkezik az alkotmány, hogy kétharmaddal kell ezt a döntést meghozni, akkor, tisztelt hölgyek és urak, a saját f elelősségük alól önök sem bújhatnak ki. Sikerült megállapodásra jutni, egyeztetni az Országgyűlés három pártjának. Tehát felismerve a felelősségét, a kisebbik ellenzéki párt hajlandóságot mutatott a konszenzusra. A kormány is ezt tette: tehát mi elfogadjuk azt a módosító javaslatot, amit az MDF terjesztett elő a levélben való szavazásról, jóllehet a kormány eredeti álláspontja más volt, de mi tudomásul vesszük azt, tisztában
