Országgyűlési napló - 2004. évi nyári rendkívüli ülésszak
2004. augusztus 27 (160. szám) - Az állami tulajdonban lévő társaságok privatizációjáról, a tulajdonrészek gyors, átgondolatlan és felelőtlen értékesítésének leállításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):
276 hogy a Medgyessykormány nagy bevételeket szerez a privatizációból a költségvetés oldalára, hanem hogy önök jóval nagyobb vagyontömegből jóval kevesebb be vételt tudtak szerezni. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem a szociáldemokrataszabad demokrata kormány privatizál sokat. Önök privatizáltak sokat, csak kevés állami bevételt értek el vele. A bevételek valahol máshol csapódtak le. Amikor önök aggodalmukat fejez ik ki az állami vagyon fogyatkozása miatt, amikor önök azért aggódnak, hogy az állami vagyontömeg vészesen fogy, akkor ebből az az aggodalom csendül ki, hogy ha önök reményeik szerint 2006ban visszatérhetnek a hatalomba - erre egyébként én kevés eséllyel kecsegtetem önöket, de természetesen ez a választókon fog múlni (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Szerényebb is lehetsz!) , akkor nem tudják folytatni azt, amit 1998 és 2002 között csináltak. Vagyis nem tudják megint az egy forintnyi könyv szerinti érték et 3 forint 50ért eladni, és a maradék 6 forint 50 fillért valakiknek a zsebében otthagyni. Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök benyújtott határozati javaslata arról szól, hogy ne tessék eladni azt a vagyont, amiből mi szeretnénk zsákmányolni. Ezért fogjuk elutasítani. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK (Harrach Péter) : Kétperces felszólalásra jelentkezett Papcsák Ferenc képviselő úr, Fidesz frakció. DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz) : Elnézést kérek, tisztelt elnök úr, nagyon rö vid leszek. Amit Szabó Zoltán képviselőtársam itt mondott, az oktondi, tudatlan és ostoba dolog. (Dr. Katona Béla: Ez tényszerűség!) Nem. Mondok egy tényszerűséget! Volt a magyar államnak egy FÉG Army nevű vállalkozása. Mi minimálisan 500 millió forintra m eghirdettük. Mindezt, mivel nem érkezett megfelelő ajánlat félmilliárd forintra, nem adtuk el. Jött a Medgyessykormány, és mindezt 250 millióért adta el. Így kell megmérni ezt, Szabó úr. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból.) ELNÖK (Harrach Péter) : Horváth Jánosé a szó két percben. DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Szabó Zoltán Képviselő Úr! Legyen szabad figyelmeztetni magunkat arra - tisztelettel teszem , hogy amit már egyszer eladtunk, azt nem lehet másodszor eladni. (Dr. Szabó Zol tán: Ez a baj?) A mezőgazdaságban igen, mert a következő évben is terem búza, és azt el lehet adni. De ugyanazt a földet kétszer nem lehet eladni. (Dr. Katona Béla: Persze! - Keller László: Bizony!) Értjük (Dr. Katona Béla: Mi is!) , hogy különböző gazdaság i tevékenységekről van szó. Az tehát, hogy Magyarországon a privatizálódás hol tart ma, igen erősen meg van határozva azzal, hogy mi történt korábban. Ha már privatizálva lett az előző kéthárom kormány alatt valamilyen értéktárgy, annak a privatizálására most nem kerülhet sor. Tehát versenyt látni... - ugyanis olyanféleképpen folynak itt a beszélgetések időközönként, mintha versenyeznének a kormányok abban, hogy ki mennyit privatizál. Ez egy teljesen fals látás, mert a dolog természete ezt nem teszi lehető vé. Még azt legyen szabad hozzátennem ehhez az egészhez, hogy ezek a megjegyzések, hogy rossz szándékúak… Nagyon sajnálom, hogy a miniszter úr elment, mert azzal kezdte, hogy azt mondta, mi pedig itt képmutatók vagyunk. Én olyan rosszul éreztem magam! Miér t vagyok én képmutató? Erre nézett, az Országgyűlésnek erre a felére. (Dr. Katona Béla: Máriuszt nézte!) Igen tisztelt miniszter úr, igen tisztelt Ház, igen tisztelt elnök úr, én nem vagyok képmutató! Nem szeretem, ha így beszélnek, beszélünk ebben a Házba n, még ha valaki miniszter is, és leckéztetni akar bennünket egy olyan témában, mint a privatizáció. A magánosítás a nemzeti vagyon ügye, és ez nemcsak egy egyszerű gazdasági kérdés, hanem van valami emocionális és patrióta jelentősége is, társadalomszerve ző jelentősége. Itt illik illendőnek, illedelmesnek lenni.
