Országgyűlési napló - 2004. évi nyári rendkívüli ülésszak
2004. augusztus 27 (160. szám) - Az állami tulajdonban lévő társaságok privatizációjáról, a tulajdonrészek gyors, átgondolatlan és felelőtlen értékesítésének leállításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - ÉKES JÓZSEF (MDF): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP):
274 mi nem azt mondjuk egyébként , hogy a Richtert százszázalékosan állami tulajdonban kell tartani, hanem azt mondjuk - és ez van itt , semmi nem indokolja, hogy azt a maradék 25 százalékot adjuk el, idegenítsük el, mert ezzel a pakettel még valamilyen módon (Az elnök a csengő megkocogt atásával jelzi az idő leteltét.) pozitív hatást tudunk gyakorolni a magyar gyógyszerpiacra. Önök ezt kockáztatják, és ezt vonják kétségbe. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (Harrach Péter) : Az elhangzott ígéretek birtokában, azt hiszem, hogy rövidesen sor ke rül az írásban előre jelentkezettek felszólalására. Még egy kétperces jelentkező van. Ékes Józsefé a szó. ÉKES JÓZSEF (MDF) : Köszönöm, elnök úr. Én is utoljára szólok. Tekintettel arra, hogy én a tízperces hozzászólásomat visszavontam, tehát így azért a há romszor kétperces normális időnek számít. Kérdésem az, hogy adott esetben Hollóházát, mondjuk, két év múlva úgyszintén Hollóházának hívjáke; vagy a Zsolnait ugyanannak hívjáke két év múlva; vagy a tokaji borunkat, amit kellőképpen nem sikerült levédetnün k, annak fogjáke majd hívni, ha teljes egészében privatizálva lesz. A másik, ami nagyon fontos kérdés, és innentől fogva nem is privatizációról, hanem közvagyonról beszélnék inkább: ma országosan is a közvagyon felélése és önkormányzati szinten is a közva gyon felélése folyik. Egyáltalán a Pénzügyminisztérium tudjae azt, hogy a belső adósságállományon kívül az önkormányzatoknál mekkora adósságállomány halmozódott fel, milyen mértékű magánosításra került sor az önkormányzati vagyonok területén, kiknek a kez ébe és hogyan került, milyen értéken került egyáltalán? Lehet, hogy közpénzen majd egy cserép muskátlival az állampolgárokat meg lehet nyerni, csak adott esetben egy önkormányzati vagyont, közvagyont már visszaszerezni nem lehet, és ugyanez vonatkozik az á llami tulajdonra is, hiszen majd amikor nem lesz egy Zsolnaink vagy egy Hollóházink vagy egy Herendink vagy egy tokajink vagy egy Pick szalámink, akkor utána majd nem tudom, milyen keserűséggel fogunk a jövő generációja előtt adott esetben számot adni. Ezé rt is tartom furcsának, hogy nem veszünk lélegzetet, hanem úgy próbálunk privatizálni, hogy a költségvetési lyukakat kívánjuk betömni, és semmiféle olyan stratégiai hosszú távú cél sajnos a kormányzati oldalról nem fogalmazódik meg, amely világossá tenné a zt, hogy ez az ország mely irányba kíván haladni, és adott esetben az elvesztett kardinális stratégiai ágazaton kívül milyen stratégiai ágazatokat kíván megteremteni hosszú távon, amely Magyarország túlélési és gazdasági létezési lehetőségét tudja biztosít ani. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (Harrach Péter) : Most normál felszólalások következnek. Elsőként Szabó Zoltán, MSZP; őt követik Koncz Ferenc, TataiTóth András és Deák András képviselő urak. Öné a szó. DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Ha az előző kormány hibát követett el, ha az előző kormány visszaélve hatalmával jogszerűtlenül vagy etikátlanul járt el, ha az előző kormány - fogalmazzunk magyarul - valami disznóságot csinált, az semmi esetre sem jelent het felmentést a jelenlegi kormánynak, hogy elkövesse ugyanazt a hibát, hogy ugyanúgy visszaéljen a hatalmával, vagy hogy ugyanazt a disznóságot elkövesse. Az az érv, hogy mi semmivel nem vagyunk nagyobb csirkefogók, mint ti voltatok, morálisan vállalhatat lan, politikailag pedig nagyon kevés haszonnal kecsegtet. Mindezt azért tartom szükségesnek előrebocsátani, mert amikor a következőkben össze kívánom hasonlítani az Orbánkormány privatizációs gyakorlatát a szociáldemokrataszabad demokrata kormány privati zációjával, akkor ezt nem azért teszem, mert elfogadom az ebből a határozati
