Országgyűlési napló - 2004. évi nyári rendkívüli ülésszak
2004. augusztus 27 (160. szám) - Az állami tulajdonban lévő társaságok privatizációjáról, a tulajdonrészek gyors, átgondolatlan és felelőtlen értékesítésének leállításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. CSIHA JUDIT, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
248 (18.30) A főleg 199498 közötti készpénzbevétel pedig a költségvetés egyensúlyát segítette. Az eltelt évek alatt a térségben a legnagyobb tömegű működő tőke á ramlott az országba a privatizáció révén, ami komoly versenyelőnyt jelentett számunkra a régióban. Maga a privatizáció szabályozása is folyamatos változáson, fejlődésen ment keresztül, ugyanígy fejlődött a privatizáció szervezete is. A kezdeti irányelvekbő l a többéves tapasztalat birtokában '95ben törvény lett, amely törvényt egyszerkétszer módosítottunk, de ma is az a törvény a hatályos. Ügyelni kellett arra is, hogy az üzleti normák és a közvagyonnal való gazdálkodás nyilvánosságának igénye között meg l ehessen találni azt a nem túl széles ösvényt, amely mindkét igényt kielégíti. Erre maga a '95ös törvény tudta megadni a választ, illetve annak a '96os módosítása, amely meghúzta a határt a közérdekű adat és az üzleti titok között. Azóta az ekörüli viták meg is szűntek. Mert viták, azok voltak is, vannak is, és tartok tőle, lesznek is. Félelmek is vannak. A politika a magánosítás szükségességét soha nem vitatta, de annak módozatait konkrét ügyekben igen. Ez nem baj, hiszen e vitákban érlelődött a jobb és e lfogadhatóbb megoldás. Félelmek voltak, hiszen az átalakított vállalatok munkahelyek megszűnésével jártak, ami természetesen emberi, családi drámákat is okozott. A politika felelőssége abban állt, hogy e drámákat hogyan oldotta meg. Emlékezzünk csak! Ebben az időben jöttek létre a munkaügyi központok, terjedtek el az átképzések, lett fontos a többirányú képzettség és végzettség, a nyelvtanulás, mert az embereknek alkalmazkodniuk kellett az új helyzethez. A politikának és a kormányoknak ehhez kellett segítsé get adniuk, és meg is tették. Mégis, 1990től '96ban volt az első olyan esztendő, ahol több új munkahely jött létre, mint ahány megszűnt. Kedves Képviselőtársaim! Meggyőződésem, hogy fontos volt felidézni ezt a ma már gazdaságtörténelemnek nevezhető idősz akot ahhoz, hogy értékelni tudjuk ezt a határozati javaslatot, ami előttünk van. Nincs nekem azzal vitám, hogy a parlamenti ellenzék a jelenleg folyó privatizációt átgondolatlannak és erőltetett üteműnek látja és kívánja láttatni. Csakhogy a dolog álságos. Az előterjesztők kormánya is irányított négy évig privatizációt. Ugye, kedves előterjesztők, az önök idejében is volt üzleti terve az ÁPV Rt.nek? Én úgy tudom, volt. Ugye, kedves előterjesztők, az önök idejében is volt ütemterve a privatizációnak? Mert é n úgy tudom, hogy volt. Ugyanez van most is. Ezeket a terveket az ÁPV Rt. igazgatósága fogadja el, és a felügyelőbizottsága kíséri figyelemmel. Ha bármelyikkel probléma lenne, az önök képviseletében ott ülő delegált ugye jelzett volna? Mindezekkel csak azt akarom érzékeltetni, hogy ne tessenek úgy tenni, mintha a jelenleg folyó privatizáció minden egyes mozzanatával, technológiájával nem lennének tisztában. Mert csak teljesen laikusok keverhetik össze a privatizációs döntést olyan törvénymódosítással, amely a tartós állami vagyonkörből kivesz cégeket azért, mert úgy ítéli, az állami részesedés megtartása nem indokolt, és ha jó feltételek között lehet értékesíteni, hát tegyük meg. Az önök idejében is sok ilyen volt, mert önök is tudják jól, hogy a kormány nem hozott döntést sem az MVM, sem a Magyar Posta, sem a 24 Volán privatizációjáról. Az pedig, hogy a tartós állami tulajdoni körből a határozati javaslatban lévő cégek kikerültek, csak részben esik ennek a kormánynak az időszakára, részben viszont az önökére , hogy például csak a Volánvállalatok példáját említsem. Továbbmegyek. A törvénymódosítás nem jelent privatizációs kényszert, csak lehetőséget. Tessenek már feltételezni legalább annyi felelősségtudatot a jelenlegi kormányról és menedzsmentről, mint saját magukról, hogy akkor kerül sor a privatizációra, amikor a legkedvezőbb eredmény érhető el! Mert önök ugyan kibocsátották az Antenna Hungária részvénycsomagját rossz időben, fiaskó is lett belőle. Miért baj, hogy a MOL értékesítése akkor volt, amikor komol y árfolyamnyereséget lehetett elérni? Én mégsem mondom, hogy az Antenna Hungáriakibocsátás bűn volt, csak tévedés. Higgyék el, uraim, ez a kormány és ez az ÁPV Rt. nem gyorsan, hanem az elhatározott ütemben, nem átgondolatlanul, hanem átgondoltan, nem fel előtlenül, hanem
