Országgyűlési napló - 2004. évi nyári rendkívüli ülésszak
2004. augusztus 27 (160. szám) - Személyi ügyek: - A Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. VADAI ÁGNES (MSZP):
234 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az 1990es évek elejétől napirenden lévő kérdés, m ilyen körülmények között, mikortól célszerű áttérni a szerződéses, sok esetben professzionálisnak nevezett haderőre. A nyugati haderők áttérése a szerződéses formára nem okozott különösebb gondot, hiszen évtizedeken keresztül megfelelően finanszírozott, ko rszerű, korszerűen felszerelt, kielégítő, sőt sok országban átlag feletti élet- és szolgálati viszonyokat biztosító sorozott hadsereget szervezett át hivatásos haderővé. A Magyar Honvédség felszereltsége, harckészültsége, felkészültsége jóindulatúan nevezh ető megfelelőnek. Ezen sommás értékelés alól kivételt képeznek a külföldi békefenntartó, béketeremtő alegységeink, amelyeket jelentős többletköltséggel - amit az itthoni erőktől vonnak el - jól felszereltünk, mondhatjuk, kiválóan kiképeztük a mindenkori fe ladat elvégzésére. A magyar politikusok között is elfogadott nézet, hogy a szerződéses haderőre való áttérés szükséges, de ahhoz meg kell teremteni az anyagi eszközöket, jól kell felszerelni a katonáinkat, kiválóan kiképezni, és megfelelő élet- és szolgála ti viszonyokat teremteni a hivatásos és szerződéses állománynak, amely biztosítja az optimális szolgálati időt, ami a professzionalitás, a professzionalizmus eléréséhez szükséges. Ugyanis a szerződéses katonák egymásfél évet, a mai gyakorlat szerint sok e setben még ennyit sem szolgálnak; a szerződéses haderő úgy viselkedik, mint egy sorozott, csak sokkal drágábban, nagyobb ráfordítások árán. Ezt az egységes politikusi nézetet bizonyítja a 61/2000. országgyűlési határozat, amelyet nagy többséggel fogadott e l az Országgyűlés, és tíz évet biztosított az átmenetre. A Magyar Szocialista Párt kampányjelleggel említette meg, hogy egy ciklus alatt 2006ig meg kell valósítani az átmenetet, amely a kormányprogramban is megjelent. A határidő azóta többször módosult, m ost már 2004. november 2át emlegeti a miniszter, hogy akkortól már nem szolgál sorozott katona a haderőben. Tény, hogy a magyar társadalom többsége támogatja a sorozott haderő megszüntetését. A Magyar Demokrata Fórum katonapolitikai szekciója és képviselő csoportja az elmúlt tizennégy év alatt többször napirendre tűzte ezt a kérdést. Az összegzett vélemény: támogatjuk a szerződéses haderőre történő áttérést, ha körültekintően van előkészítve, amelyen belül a legfontosabb, hogy a költségvetés biztosítsa a ha derő korszerű felszereltségét, kezdetben a katonák legalább jó színvonalú kiképzését; az állomány élet- és szolgálati körülményei belátható időn belül közelítsék meg legalább az európai NATOországok átlagszínvonalát, és a fejlesztéssel párhuzamosan növeke djék a szerződéses katonák létszáma. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk, most a képviselői felszólalások következnek. Megadom a szót az írásban előre jelent kezett képviselőknek, nyolcnyolc perces időkeretben. Elsőként Vadai Ágnes MSZPs képviselő asszonynak. DR. VADAI ÁGNES (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ezen a nyáron “Sorkatonai szösszenetek” címmel lassan egy kö tetet állíthatunk össze; és igazságtalan lennék, ha azt mondanám, hogy nem minden oldalról voltak ilyen szösszenetek. Mégis, ha megengedik, és ez nyilván szubjektív értékítélet, én a kedvencemet szeretném elmondani, amely a következőképpen hangzott, éppen az ezzel az országgyűlési határozati javaslattal kapcsolatosan tartott sajtótájékoztatón: “Furcsa, hogy olyan szocialista képviselők is beleszóltak az elmúlt hetek e témával kapcsolatos vitáiba, akik nem vettek részt a tanácskozáson, és olyan politikus is, aki személyesen érintett, hiszen nem volt még sorkatona, ezért nyilvánvaló, hogy szeretné elkerülni a sorkatonai szolgálatot.” Visszautasítom ezt a vádat Szijjártó Péter nevében és helyett is, régi tanítványom a képviselő úr, és nem gondolom, hogy bármiko r is szerette volna elkerülni a sorkatonai szolgálatot. Ő az egyik
