Országgyűlési napló - 2004. évi nyári rendkívüli ülésszak
2004. június 21 (159. szám) - Napirenden kívüli felszólalók bejelentése - ELNÖK (dr. Szili Katalin):
19 Szeretném hangsúlyozni, hogy ez az alkotmány a közös nevező, amiben meg tudtunk állapodni, a 25 tagország, régiek és újak, kicsik, közepesek és nagyok. Közös nevező, amely természetesen nem tartalmazhatja minden ország valamennyi, számára fontos igényét, de szeretném hangsúlyozni, hogy magyar szempontból semmi olyat nem tartalmaz, ami érdekeinket sértené, viszont minden számunkra fontos kérdés, minden olyan kérdés, amit a kormány is és az ell enzéki pártok is fontosnak minősítettek, végül is a jóváhagyott szövegbe bekerült. Bekerült az alapelvek közé, ami számunkra nagyon fontos, és közös erőfeszítéseket tettünk ennek érdekében, a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása, védelme. Bekerült a m egerősített együttműködés, amit joggal tekinthetünk a számunkra egyaránt elfogadhatatlan, megint csak kormányoldal és ellenzéki oldal számára elfogadhatatlan kétsebességes Európa pozitív ellentétének, hiszen ez nem egy zárt rendszer, amihez nem lehet csatl akozni, ami növeli a távolságot a fejlett és kevésbé fejlett országok között, hanem éppen ellenkezőleg. Ennek az a lényege - abban a megfogalmazásban, ahogy ezt Magyarország szorgalmazta mint most csatlakozó ország , hogy ez lehetővé teszi a későbbi csatl akozást, sőt előírja az Európai Unió számára kötelezettségként ennek a későbbi csatlakozásnak a kifejezett támogatását. Bekerült az alkotmányba a tagállamok egyenjogúságának elve; portugálmagyar közös akció volt, és fontos, mert egy sor gyakorlati kérdés következik ebből, fontos hivatkozási alap, akárcsak a kisebbségi jogok tiszteletben tartása és védelme. A magyar külpolitika szempontjából fontosnak tartom azt is, hogy megint csak magyar közreműködéssel olyan megfogalmazást kapott a közös védelem, a közös védelempolitika, amely nem teremt semmiféle feszültséget, rivalizációt vagy akár felesleges duplikációt a NATO és az Európai Unió védelmi képességei között, és nem teremt feszültséget, nem teremt félreértést a transzatlanti kapcsolatrendszerben, azaz az E gyesült Államok és Európa viszonyában. Fontosnak tartom ezenkívül megjegyezni, hogy az alkotmány elfogadásával összefüggésben sikerült rendezni két fontos gyakorlati kérdést, szintén az alkotmány részeként, az intézményi csomag részeként. Az egyik a minősí tett többségi szavazás meghatározása, amely olyan módon került elfogadásra (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) , hogy úgy az Unió demokratikus, mint hatékony működését garantálja. Végül elfogadást nyert a sokáig vitatott bizottsági összetétel is olyan for mában, hogy Magyarországnak a következő tíz évben lesz joga delegálni egy szavazati jogú biztost, és az ezt követő tizenöt éves periódusban is legalább tíz évig ugyanez a joga meglesz minden tagállamnak, köztük Magyarországnak is. Ez a tagállamok egyenjogú ságának egy fontos bizonyítéka. Tisztelt Ház! Azt gondolom, az alkotmány jó alap arra, hogy Magyarország az uniós csatlakozás minden lehetséges előnyét kihasználja. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönö m szépen, miniszter úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A napirend előtti felszólalások végéhez értünk. Napirenden kívüli felszólalók bejelentése ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Ha lász János képviselő úr, “Mit ünnepelnek és mit nem ünnepelnek a szocialisták?” címmel; Horváth János képviselő úr, “A Magyar Függetlenségi Mozgalom formálója: SzentIványi Domokos” címmel;
