Országgyűlési napló - 2004. évi nyári rendkívüli ülésszak
2004. június 21 (159. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettes megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - VARGA MIHÁLY (Fidesz):
15 Tisztelt Képviselőtársaim! Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Varga Mihály frakcióvezetőhelyettes úr, a FideszMagyar Polgári Szövetség képviselőcsoportjából: “Kormányzati teendőkről” címmel. Öné a szó, frakcióvezetőhelyettes úr. VARGA MIHÁLY (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mostanában egyre gyakrabban juthat eszünkbe az a régi, hetvenesnyolcvanas években hallott vicc, ami arról szól, hogy a szovjet pártvezetők a taj gán mennek keresztül a különvonattal, a különvonat hirtelen megáll, és mindenki vérmérséklete szerint reagál a helyzetre. Sztálin azt mondja, hogy szabotázs történt, ki kell végezni mindenkit. Hruscsov azt mondja, hogy nem kell kivégezni, rehabilitálni kel l mindenkit. Majd végül Brezsnyev oldja meg a dolgot: arról beszél, hogy nem kell pánikba esni, a vonat ablakán le kell húzni a függönyöket, és azt kell mondani, hogy a vonat halad. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindez azért juthat eszünkbe, mert az elmúlt he tekben, hónapokban a kormányzat gazdaságpolitikáról adott tájékoztatói és véleményei mintha azt tükröznék, hogy több erőfeszítés jut a függöny lehúzására, mint a problémák és a gondok orvoslására. Ez talán a választási kampányban, az európai parlamenti vál asztások hajrájában még érthető vagy magyarázható is lenne, de a választások véget értével egyre különösebb, hogy ez a kommunikációs offenzíva a kormány részéről még mindig fönnmaradt. Nézzünk néhány tényt, amelyről a kormányzati kommunikáció mélyen hallga t. Több mint egy hete a KSH közölte a pénzromlás májusi adatait, ez 7,6 százalék volt - ami mit is jelent? Azt jelenti, hogy nőtt a pénzromlás üteme, gyorsult az infláció, amelyet ha megnézünk az élelmiszerek árában, a liszt 36 százalékkal, a tojás 21 száz alékkal, a kenyér 18 százalékkal, a cukor 14 százalékkal növekedő árat jelent. Az energiában szintén hasonló a helyzet: a gázáraknál 19 százalékos növekedést, a távfűtésben 13 százalékos növekedést jelent egy esztendő alatt. Nem jobb a helyzet a szolgáltat ások területén sem, hiszen a csatornadíjak 19 százalékkal, a szemétszállítás 15 százalékkal, a vízdíj pedig 11 százalékkal növekedett egy év alatt. Mit is jelent ez, képviselőtársaim? Azt jelenti, hogy a nyugdíjasok, akik januárban 6,3 százalékos nyugdíjem elést kaptak, bizony ma vesztesei a növekvő áraknak, hiszen a nyugdíjasháztartások inflációja 8,1 százalékkal növekedett, azaz jóval fölötte van annak az összegnek, amit egyébként egy kampánycélú heti összegben a választások hajrájában a nyugdíjasok kaptak . Bizony, a nyugdíjasok ma hiteleznek ennek a kormánynak. Nem jobb a helyzet a közszféra béreit tekintve sem, hiszen a közszférában azt tapasztaljuk - KSHadatokat idézek , hogy 6,1 százalékos bruttó bérnövekedés volt, ami 5,7 százalékos nettó bérnövekedé st jelent, vagyis a közszférában is reálbércsökkenés történt az év első szakaszában. Mindez nyilvánvalóan arra vezethető vissza, hogy jelentős adóemelések történtek, az adóemelések pedig növelték a pénzromlás ütemét, csökkentették az emberek béreit, csökke ntették a nyugdíjak értékét. Nem kedvezőbb a helyzet, ha az államháztartás területét nézzük meg. Az államháztartásban azt tapasztaljuk, hogy miközben 3,8as hiányról szóltak a tervek még tavaly év végén, idén már 4,6 százalékról beszélnek a kormány képvise lői, és kiderül az első öthavi adatokat tanulmányozva, hogy bizony rekord mértékű és összegű hiányra készülhetünk föl, amely jóval meghaladja majd az idén tervezettet, vélhetően már nyár folyamán eléri az egész évre tervezett összeg mértékét is. Külső egye nsúlyban szintén nem kedvező a helyzet, hiszen áprilisban egymilliárd eurós hiányt halmozott föl csak egy hónap alatt a külső fizetési egyensúly, azaz egyensúlytalanság, ami azt jelenti, hogy a magas államháztartási hiány, a magas kiadások és a folyó fizet ési mérleg hiánya miatt bizony egyre távolabb tolódik a kamatcsökkentés lehetősége, a magas kamat pedig, tudjuk jól, fékezi a gazdaságot, növeli a vállalkozások terheit, költségeit, és drágábbá teszi a lakosság számára a tartós fogyasztási cikkek megvásárl ását hitelből.
