Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 8 (129. szám) - Az Országgyűlés döntése a Fidesz képviselőcsoportja által benyújtott kérelemről, az ügyrendi bizottság 27/2002-2006. ÜB (2004. február 11-i) eseti jellegű állásfoglalásával kapcsolatban - ELNÖK (Mandur László): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz):
941 Jelen esetben az interpelláció visszautasítására azért kerü lt sor, mert azt az interpellált, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke kérte, mivel e feltett kérdés nem tartozik a feladatkörébe.” ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, jegyző asszony. Tisztelt Országgyűlés! Először megadom a szót Salamon László képvise lő úrnak, a döntést indítványozó Fideszképviselőcsoport előadójának, ötperces időkeretben. Öné a szó, képviselő úr. DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ügyrendi bizottság most tárgya landó állásfoglalása (Állandó zaj. - Az elnök csenget.) kapcsán tulajdonképpen arról kell döntenie a tisztelt Háznak, hogy megengedhetőe kettős mérce alkalmazása az országgyűlési elnöki teendők ellátása során. Arról kell döntenie képviselőtársaimnak, hogy összefére az elnöki teendők pártatlan, részrehajlás nélküli ellátásával, hogy amit megengedünk a kormánypártok képviselőinek, azt nem tesszük lehetővé az ellenzékieknek. Ismeretes, hogy korábban Világosi Gábor szabad demokrata képviselőtársunk interpellá ciót intézett a legfőbb ügyész úrhoz, úgy, hogy fiktív névvel írta le az interpellációja tárgyát képező esetet. Nekünk, ellenzéki képviselőknek erről az volt a véleményünk, hogy a fiktív személyek szerepeltetése az esetet is elvont esetté teszi, és ezért, mivel elvont kérdések megválaszolása nem képezheti a közjogi tisztségviselők hivatali kötelességét, a legfőbb ügyészhez intézett interpellációt Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének vissza kellett volna utasítania. Szili Katalin azonban nem látott ok ot az interpelláció visszautasítására, és ebben az álláspontjában őt az ügyrendi bizottság megerősítette. Röviddel ezután Szijjártó Péter fideszes képviselőtársunk Medgyessy Péter miniszterelnök úrhoz intézett teljesen analóg módon interpellációt. Szijjárt ó képviselő úr fiktív névvel - nyilvánvalóan Gyurcsány Ferenc miniszter esetére utalva - interpellációjában azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy tagja lehete a kormánynak az, aki úgy szerezte meg a négy lakosztályos, háromszáz négyzetméteres balatonöszö di villát, ahogy az adott eset napvilágra kerülése kapcsán országosan mindenki előtt ismert. A miniszterelnök úr a kellemetlen interpelláció megválaszolása elől úgy tért ki, hogy Kiss Péter Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter útján feladatkörének hiá nyára hivatkozott. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a teljesen azonos ügyben ezúttal más mércével mért: az interpellációt - a miniszterelnök óhajának eleget téve - olyan interpellációnak ítélte, melynek megválaszolása nem tartozik a miniszterelnök fel adatkörébe, és az interpellációt visszautasította. Az Országgyűlés elnökének ez az eljárása kétszeresen is érthetetlen. Ha egyszer egy elvont kérdés formájában megfogalmazott interpellációt megengedhetőnek tartott a kormánypárti képviselő részéről, akkor m egengedhetőek kellett volna tartania az ellenzéki képviselő esetében is. Másrészt a kormány összetételének meghatározása, vagyis annak eldöntése, hogy ki lehet a kormány tagja, kifejezetten a miniszterelnök feladatkörébe tartozik, az alkotmány értelmében u gyanis a miniszterek kinevezésére és felmentésére a miniszterelnök tesz javaslatot a köztársasági elnöknek, aki ahhoz kötve van, vagyis a javaslatot köteles teljesíteni. Kínos helyzetbe került az ügyrendi bizottság kormánypárti oldala, amikor a kettős mérc e alkalmazása miatt a FideszMagyar Polgári Szövetség frakciója az ügyrendi bizottsághoz fordult. A kormánytöbbség a bizottságban nagy kínjában nem tudott jobbat kitalálni, mint azt, hogy az interpellált közjogi tisztségviselőnek joga van eldönteni, mi tar tozik a feladatkörébe, mi nem. Ez az állásfoglalás, azon kívül, hogy szemben áll a 36. számú ügyrendi bizottsági állásfoglalással, akkora abszurdum, amihez csak a közös lista ötlete hasonlítható. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Úgy van!) Ezzel most azt mon dta ki az ügyrendi bizottság, ha az interpellált miniszterelnöknek, miniszternek nincs kedve az interpellációra válaszolni, megtagadhatja azt azzal a senki által felül nem bírálható kifogással, hogy az nem tartozik feladatkörébe, és tette ezt az ügyrendi b izottság kormánypárti
