Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 2 (128. szám) - Jelentés az óvoda- és iskolabezárások okait vizsgáló bizottság munkájáról, valamint az óvoda- és iskolabezárások okait vizsgáló bizottság munkájáról szóló jelentés elfogadásáról és a szükséges kormányzati intézkedésekről szóló országgyűlési határozati... - ELNÖK (Mandur László): - TATAI-TÓTH ANDRÁS, az oktatási és tudományos bizottság előadója:
830 Befejezésül, amiről még szeretnék szólni: az ellenzéki képviselők javaslatai közül egyet emelnék ki, és egyet úgy átlagban mondanék. Sokszor megnéztük ezeket a javaslatok at, több mint a fele így is elfogadható. Van, amelyik egy az egyben, van, amelyik nagyon hasonlóan került bele a mi jelentésrészünkbe is. Azokkal vannak gondjaim, amelyek az önkormányzatok autonómiáját, az önkormányzati önállóságot csorbítják. Van néhány i lyen, amely súrolja azokat a pontokat. Amivel szeretnék röviden foglalkozni, az a javaslat, amikor azt javasolják, hogy a pedagógusokat, a közalkalmazottakat fizesse az állam. Készült e vizsgálóbizottsági munka során egy tanulmány, szerintem egy jó tanulmá ny, amely ezt a kérdést vizsgálja, hogy Európában hogyan működik ez a dolog, mik a tendenciák a csatlakozó országoknál, a régebbi uniós országoknál. Javaslom képviselőtársaim figyelmébe ezt a tanulmányt, hasznos dolog. Egy lényeges megállapítást emelnék ki . Olyan rendszer sehol nincs a világon, amikor az állam fizeti a közalkalmazottakat, de hogy hol, mennyit, kit, ezt pedig egy másik szereplő, magyarán: a fenntartó határozza meg. Tehát ilyen kombinált rendszer sehol nincs. Ha az állam fizeti a közalkalmazo ttakat, akkor bizony az állam határozza meg, hogy hol, hány gyerek után, hány pedagógust fizet, és mennyit fizet neki. Higgyék el, hogy a mai rendszer sokkal jobb. Hogy mennyit fizetnek, ez helyben dől el, természetesen a pénzügyi feltételek nagyrészt olya nok, hogy a kötelező minimumot, de azért tudjuk, hogy vannak kivételek, és lehetőség szerint és reményeim szerint az elkövetkező időben egyre inkább lesz ilyen lehetőség, hogy többet fizessenek egyes önkormányzatok a pedagógusoknak. Azt, hogy indítanak osz tályt vagy nem indítanak, meggyőződésem, hogy helyben lehet eldönteni. Azt, hogy egy iskola van vagy két iskola, vagy hány tanulócsoport, helyben lehet eldönteni. Nem lenne jó a magyar közoktatásnak, a magyar ifjúságnak, ha ezek a kérdések akár a Kossuth t éren, akár a Szalay utcában dőlnének el. Még csak az se lenne jó, ha a megyeszékhelyeken, hátrány lenne belőle, higgyék el, képviselőtársaim. Ezért ezt a javaslatot én a magam részéről nem tudnám elfogadni. Viszont - és ezzel szeretném zárni a mondandómat - maximálisan egyetértek az utolsó pontban szereplő csoportfinanszírozással, elég sokat beszélünk róla, remélem, tudunk közösen eredményt is elérni, hogy az óvodai és az alsó tagozatos általános iskolai finanszírozásban egy olyan kombinált finanszírozási m ódot vezessünk be, ahol a csoportfinanszírozás határozottan megjelenik. Ha ezt el tudjuk érni, akkor azt gondolom, hogy eredményesek leszünk. Még egyszer zárszóként: nagyon szeretném megköszönni mindenkinek a segítő együttműködését, munkáját, remélem, hasz nára voltunk a magyar közoktatásnak. Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most pedig megadom a szót TataiTóth Andrásnak, az oktatási bizottság előadójának. Parancsoljon, öné a szó. TATAITÓTH ANDRÁS , az oktatási és tudományos bizottság előadója : Köszönöm szépen, elnök úr. Az oktatási bizottság terjesztette elő ezt az elég sok kritikát kapott határozati javaslatot, amely nélkül azért, úgy gondolom, a vizsgálóbizottság jelentése önmagában - az é rtékeiről szóltunk - nem jelentene nagy előrelépést, hiszen nem következik belőle feladat senkinek. Az oktatási bizottság által készített, beterjesztett határozati javaslat - ahogy ma már sokszor elhangzott - sok konkrét feladatot tartalmaz, én most csak a nnyit szeretnék mondani, hogy a kormánypárti oldal nyitott minden olyan módosító javaslatra, amely a Jauernik képviselő úr, társelnök úr által elmondott irányba viszi el a rendszert. Ugyanakkor szakmailag nem tartom helyesnek, hogy egy parlamenti határozat i javaslatban konkrét oktatáspolitikai kérdéseket döntsünk el. Tehát azon a nyomvonalon szeretném, ha továbbhaladna az oktatási bizottság, hogy a parlamenti hatáskört érvényesítve, a kormánynak jelöljön meg konkrét szakmai feladatokat, és azt követően a
