Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 2 (128. szám) - Jelentés az óvoda- és iskolabezárások okait vizsgáló bizottság munkájáról, valamint az óvoda- és iskolabezárások okait vizsgáló bizottság munkájáról szóló jelentés elfogadásáról és a szükséges kormányzati intézkedésekről szóló országgyűlési határozati... - ELNÖK (Mandur László): - TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP):
820 lehet, és vállaljuk is, hogy örvendetesnek tartjuk. Nyomatékosítom azt, hogy kiegyensúlyozott finanszírozásban működnek, ugyanakkor elmagyarázta Pósán képviselő úr a finanszírozás lényegét. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzatok átlagánál kevesebb pénzből működő önkormányzatok, éppen az emlegetett Horn Gyula által megkötött vatikáni megállapodás óta, tehát idestova egy évtizede lényegesen kisebb állami támogatást kapnak. Miután az önkormányzat saját erejéből az átlagot sem képes tíz éve meg adni, valóban helyesen állapította meg a bizottság - és ez alapján került be a vizsgálóbizottság, és ez alapján került be az oktatási bizottság jelentésébe , hogy az önkormányzati intézmények egy része elmarad attól a finanszírozási szinttől, amiben az eg yházi intézmények részesülnek. Azt szeretnénk, ha az önkormányzati intézmények is ilyen szinten kapnának állami önkormányzati támogatást. Még egy helyen szerepel utalás; valóban, a határozati javaslat már idézett III. fejezet 4. pontjában, a lelkiismereti szabadság vonatkozása. Szeretném ezt is világossá tenni, hogyan gondolkodom erről a kérdésről. A lelkiismereti szabadságnak az iskolaválasztás tekintetében két aspektusa van. Az első, hogy minden szülő a gyerekét világnézeti meggyőződése, hite szerint be t udja íratni a saját vallásának megfelelő iskolába, tehát legyenek egyházi fenntartású intézmények, és ha a szülőnek az az igénye, ahogyan említettem, akkor oda be tudja íratni. Ez a lelkiismereti szabadság egyik oldala az iskolaválasztás tekintetében. A le lkiismereti szabadság másik oldala felfogásom szerint az, ha iskoláink egy része olyan színvonalon működik, ha a szülő csak amiatt, hogy a gyerekét normálisan működő iskolába szeretné beíratni, arra kényszerül, hogy egyházi iskolába írassa, mert elérhető k özelségben nincs jól működő állami önkormányzati iskola, akkor bizony az ő lelkiismereti szabadsága is, alkotmányos alapjoga is sérül. (21.30) Erről is szabad beszélni, és azt gondolom, hogy kötelességünk így is erről a kérdésről említést tenni. Az a megol dás, ami néhány helyen jelentkezik, jogosan lehet tartani attól, hogy tendenciává válik; nevezetesen, hogy az iskolafenntartók - legyenek önkormányzatok vagy alapítványi fenntartók , amelyek nem tudják a működési feltételeket biztosítani, kifejezetten fen ntartási, pénzszerzési célból adják át egyházaknak az intézményeiket. Ez nem használna sem az egyházaknak, sem az oktatás ügyének. Tehát a lelkiismereti szabadságra való utalás a határozati javaslatban ebben a gondolatkörben értelmezhető. Nem kívánok részl etesen - miután nincs is itt képviselő asszony - kitérni azokra a megjegyzéseire, amiket hiányolt a határozati javaslatból, és benne vannak, sem azokat nem sorolom fel tételesen, amelyeket úgy kifogásolt, mint már említettem, hogy fideszes képviselőtársain k javaslatára vettük be az anyagunkba. Pósán képviselő úr elsiratta a kerettantervet. A kerettanterv nem biztosította az átjárhatóságot, más funkciója volt. Meggyőződésünk szerint nem vettük el az iskoláktól a kerettantervet, csak a kötelezőségét oldottuk fel. Ez azt jelenti, hogy ha valaki jobbat tud - egy tantestület, egy iskola , akkor szabadon választhat másikat. Még egy kérdésre van időm reagálni: szabade a teljesítményelvet a finanszírozással összekapcsolni? Lehet, hogy nem tudok a felfogásomnak érv ényt szerezni, Pósán képviselő úr, de a lelkiismeretem szerint - összekapcsolva azzal a kérdéssel, amiről már korábban beszéltem , ha egy iskola a teljesítményében nem nyújtja a gyerek számára azt a színvonalat, amely a gyereket alkotmányos alapjogként me gilleti, és ezt hitelesen mérni kell, erre is vonatkozik a határozati javaslat, akkor én nemcsak hogy figyelembe venném ezt a finanszírozásnál, hanem egyszerűen megvonnám tőle az állami támogatást. Csak olyan iskolát szabad finanszírozni, amely a gyerek sz ámára biztosítja, garantálja a megfelelő színvonalú oktatást, nevelést, képzést, amelyben nem sérülhetnek a gyerek alapjogai.
