Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 2 (128. szám) - Jelentés az óvoda- és iskolabezárások okait vizsgáló bizottság munkájáról, valamint az óvoda- és iskolabezárások okait vizsgáló bizottság munkájáról szóló jelentés elfogadásáról és a szükséges kormányzati intézkedésekről szóló országgyűlési határozati... - ELNÖK (Mandur László): - TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): - ELNÖK (Mandur László): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
801 De van egy következő kérdés. Van ez a tíz település, amit a példa kedvéért említek. A tíz település egyikén lesz valahol az iskola. Ez óhatatlanul egyfajta járási központ logikát vet fel újra. Amivel nem felté tlenül van baj, csak ugyanúgy működik majd kicsiben, mint amit a jelentés megállapított nagyban, hogy a nagyvárosoknak is van egyfajta elszívó hatása; itt is lesz. Van egy ilyen iskolaközpont, ott van egy iskolaépület, mondjuk, három osztályteremmel, de ez a tíz település öt osztálytermet igényelne. Most csak megint mondtam valami számot a példa kedvéért. Arra lehet, hogy van pénze a kistérségi társulásnak, hogy fenntartsa az iskolát, de arra már nincsen, hogy a szükséges plusz két új osztálytermet, épülets zárnyat felépítse. Tehát ezeket össze kellene úgy rendezni, hogy életszerűen kivitelezhető legyen. Vane erre bárminemű konkrét elképzelés? Ezeket jó lenne tisztázni. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Kettőperces felszólalásra megadom a szót TataiTó th Andrásnak, a Szocialista Párt képviselőjének. TATAITÓTH ANDRÁS (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Szerencsém volt, hogy Pósán képviselő úr után kaptam két percre szót, mert így nem kell részleteznem, hogy hogyan nem szabad gondolkodni. Tehát azt szeret ném nagyon nyomatékosan leszögezni, hogy nincs politikai akarat, és nincs kormányzati döntés vagy politikai szándék arra, hogy országosan elkezdjünk ezeken a kérdéseken gondolkodni, hogy ide busz, ide helyi járat, ide iskolabusz és így tovább. Tehát az isk olafenntartásért és az adott településeken a gyerekek színvonalas neveléséért a települési önkormányzat felelős az önkormányzati és egyéb törvények szerint. Ami itt ma elhangzott, hogy a társulások lehetőséget kapnak iskolafenntartásra, az nem azt jelenti, hogy kötelező körzetesítés következik - mert ebbe az irányba kezdett elmenni a beszélgetés , hanem lehetőséget kapnak önkormányzatok arra, hogy maguk döntsék el, milyen módon oldják meg ezeket a feladatokat. Ha szabad egy gondolat erejéig a határozati ja vaslatra utalnom, akkor az összes elhangzott kérdésre, ha a kormány oldaláról a 30 cigánygyerekes iskolára gondolok, ha a kétszemélyes iskoláról elhangzottakra, az a válaszom, és én ezt fogom támogatni, és arra fogok törekedni, hogy a kormány is ebbe az ir ányba induljon el, hogy a fő szempont, hogy az adott iskolában a gyerek alapvető alkotmányos jogai érvényesülneke. Ha a 30 fős cigányiskolában igen, akkor azt nem szabad bántani, működtetni kell. Ha a 200 fősben vagy az 500 fősben nem, ott intézkedni kell . Tehát még egyszer javaslom annak a gondolkodásnak a megértését, amit a határozati javaslat tartalmaz. Köszönöm szépen. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Kettőperces felszólalásra következik Lezsák Sándor, az MDF képviselője. Parancsoljon! LEZSÁK SÁ NDOR (MDF) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Pósán képviselő úr a buszoztatás lehetőségeiről, körülményeiről beszélt, és említette, hogy érdemes tanulni a német példából. Emlékszem, egy tanulmányban olvastam, hogy Németországban volt időszak a nyol cvanas évek elején, amikor a teljes oktatási költségvetés 5 százalékát fordították buszoztatásra. És rájöttek arra, hogy ez bizony tévút, és ez is hozzájárult ahhoz, hogy újra kellett szervezniük az egész iskolarendszerüket. Ennek a következményeiről, ille tve körülményeiről, pedagógiai hátrányairól, nevelési szempontból nehezen érvényesíthető körülményeiről nem is beszélve. (20.10) Jauernik képviselő úrnak köszönöm a megszólalását, valóban érdemes akkor végiggondolni, mi az előnye, mi a hátránya egy ilyen k étesztendős moratóriumnak. Én mindenképpen azért azt
