Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 2 (128. szám) - Jelentés az óvoda- és iskolabezárások okait vizsgáló bizottság munkájáról, valamint az óvoda- és iskolabezárások okait vizsgáló bizottság munkájáról szóló jelentés elfogadásáról és a szükséges kormányzati intézkedésekről szóló országgyűlési határozati... - ELNÖK (Mandur László): - LEZSÁK SÁNDOR, az MDF képviselőcsoportja részéről:
793 (19.30) 2300 olyan település van, ahol egy vagy több oktatási int ézménnyel rendelkeznek. Úgy tűnik, hogy 800 településen az iskolarendszer stabilnak tűnik, de elegendő egy rossz önkormányzati esztendő, egy rossz költségvetési év vagy egy olyan beruházás, amelyik a költségvetést megrendíti, vagy pedig egy olyan belső nép ességfogyás vagy elvándorlás, különféle okai lehetnek annak, hogy megrendüljön a stabilnak tűnő 800 település iskolarendszere. Határozottan állítom - és minden tudományos felmérés visszaigazolja , hogy hozzávetőlegesen 1500 olyan település van ma Magyaror szágon, ahol az iskola, az óvoda veszélyeztetett helyzetben, fenyegetett állapotban van. Hiszen ha elkezdik számolni, hogy 2358 esztendő múlva hány gyerek lesz a településen, akkor bizony erősen elgondolkodnak azon, hogy a következő lépés mi legyen. Ha egy ilyen folyamat elindul, óhatatlanul magával vonja azokat a történéseket, amelyek aztán fel is gyorsítják ezt a helyi drámai népességfogyást, hiszen melyik az a család, amelyik szívesen marad olyan településen, ahol vélhetően 345 esztendő múlva az isk ola megszűnik. Pedig az emberi életközösséghez, államhoz kötődő sorsfordító helyszíneket érdemes legalább felvillantani: ez a szülőotthon, az óvoda, az iskola, a munkahely, a családi otthon és a temető. Ezen belül, amikor arról beszélünk, hogy az óvoda- és iskolabezárásokat vizsgáljuk, akkor sokan megkérdezték tőlünk, hogy az óvodát miért nevezzük meg ilyen hangsúlyozottan. Egyszerű a válasz: az általános tankötelezettség arra kötelezi az állampolgárokat, hogy a gyermeket ötéves kortól iskolaelőkészítő óvo dába járassák, hatéves kortól pedig alapfokú általános iskolába. Ehhez a feltételeket biztosítani kell, ebben nem volt véleménykülönbség ellenzéki és kormánypárti képviselők között. A feltételeket az államnak kell biztosítani, és itt tulajdonképpen az tört énik - és ez a jelenlegi helyzet , hogy kényszerhelyzetbe hozzák az önkormányzatokat. Önkormányzati feladat az iskola megtartása, fenntartása, működtetése, azonban olyan kényszerhelyzeteket teremtenek éppen a normatív támogatás miatt, amely kényszerhelyze tben a kisebb települések vagy a résztelepülések iskoláiban jóval nagyobb a gyermekfogyás, mint ahogy esetleg a születésszám fogyása ezt jelezné. Beszéltem már korábbi felszólalásomban a résztelepülésekről, arról a függetlenségi mozgalomról, amelyet tapasz talhatunk az országban, hiszen a leggyakoribb válóok egyegy résztelepülés esetében az iskola megtartása. A központi, városi költségvetés egyszerűen nem tudja megtartani olyan arányban annak a kis résztelepülésnek az iskoláját, amely aztán megpróbál ezért küzdeni, harcolni. Általában emögött a városokban súlyos pénzügyi válságok vannak, az érdeksérelemmel járó döntések esetében tapasztalom azt is, hogy a lakosság kifárasztására játszanak, ilyet is tapasztaltunk az elemzések során. De hozzá kell tennem, hogy általában az önkormányzatok szinte kényszerhelyzetként élik meg ezt a helyzetet. Hamis alternatívákat állítanak fel az önkormányzatoknál, látszólag nem jelentős döntésekkel készítik elő az iskolabezárást, az iskola feladását. Ez történt Somoskőújfalu eset ében, amikor meghatározta az önkormányzat, hogy 18 fő lehet a gyermeklétszám az első osztályban, 16an iratkoztak be, két gyerek miatt kimondták az ítéletet, és most csodálkozik a város polgármestere, hogy egy függetlenségi háborút kezdett Somoskőújfalu az zal, hogy meg akarja tartani az iskoláját, és inkább vállalja a különválást, mint azt, hogy lemondjon a település az iskolájáról. Sok helyütt lehet tapasztalni az országban azt is, hogy a szalámitaktika technikája teszi tönkre a helyi közéletet, vagy pedig egyegy erősebb város iskolájának a csábítási trükkjeit kell megélni. Sokszor tapasztaljuk, nagyon nehéz bizonyítani a nyereségvágyból elkövetett óvoda- és iskolabezárásokat, amelyek előre megfontolt szándékkal történnek, olykor különös kegyetlenséggel, e rről is kaphattunk híradásokat, elemzéseket, kutatásokat. Hogyan védekezhetnek az iskolák és a szülők az iskola megtartása érdekében? Nyilván az önszerveződésnek különféle fokozatait éltük meg, jogsegélyszolgálatokat hoznak létre, az érdekvédelemnek különf éle lehetőségeit. Az viszont tény, hogy a kis óvodák és a kis iskolák
