Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 2 (128. szám) - A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz):
732 majd ki fog derülni, hogy miért is teszem ezt; illetve a saját szavaimat, de nem azért, mert a saját szavaim. Szóval a következőt mondtam: “Az önök alapvető állá spontja, állítása az volt, hogy az ötlet maga rossz, az ötlet maga az ördögtől való, a célja is valamifajta gonoszság: a szülők alkotmányos jogainak a korlátozása, lábbal tiprása s a többi.” Egy zárójeles megjegyzés a jegyzőkönyvben: “ (Bólogatások az ellen zéki képviselők soraiban. - Révész Máriusz: Így van!) ” Erre én folytattam: “Most bólogatnak, tehát azt mondják, hogy ez így van. Akkor én megint rögzíteném, hogy örömteli az ellenzék álláspontjának elmozdulása abban a kérdésben, hogy most már önök is elism erik azt, hogy bizony vannak olyan helyzetek, amikor indokolt lehet a tanári titoktartás a szülőkkel szemben.” Egy másik megjegyzésem lenne ehhez a kérdéshez, ahogy az oktatási bizottság ülésén is elhangzott ez - ott Révész Máriusztól, itt mindketten mondt ak hasonló dolgokat : időnként úgy beszélnek, tisztelt képviselőtársaim, hogy felsorolják, hogy az iskolák, a tanárok, a szülők, a diákok, a szülői szervezetek, az egyházak, tehát tulajdonképpen mindenki tiltakozott ez ellen a törvényjavaslat ellen, az er edeti ellen; Révész Máriusz képviselőtársam az oktatási bizottságban azt mondta, hogy mindenki, aki csak él és mozog az oktatásban. Szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy mindenkinek, minden szülőnek, minden tanárnak, minden diáknak a nevében még akko r sem beszélhetne egyikünk sem, ha közös listán jutottunk volna ebbe a Házba vagy akárhová. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : TataiTóth Andrásé a szó, MSZP. TATAITÓTH ANDRÁS (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Cs ak a történelmi hitelesség kedvéért, tisztelt Országgyűlés, szeretném elmondani, hogy a kormányoldal miért döntött úgy, hogy a titoktartási törvény megváltoztatását kezdeményezi. Nem azért - ahogy Révész Máriusz úr mondotta az imént , mert az Alkotmánybír óságtól féltünk, hiszen Pokorni Zoltán képviselő úr a köztársasági elnököt személyesen kérte meg arra, hogy ne írja alá ezt a törvényt. A köztársasági elnök úr nemzetközi jogász lévén vizsgálat után aláírta ezt a törvényt. Ez számunkra elegendő garanciát j elent mind a mai napig, hogy kiállná az Alkotmánybíróság próbáját ez a törvény. Miért javasoltuk mégis, hogy módosítsuk ezt? Nyilván figyelemmel kísérték tisztelt képviselőtársaim az Oktatási Minisztérium honlapján a törvény e passzusához fűzött magyarázó szöveget. Aki iskolában dolgozott már, tudja, hogy egy olyan iskolai szabály - legyen ez törvény megfelelő paragrafusa is , amelynél egy ötsoros rendelkezést oldalakon keresztül kell magyarázni, hogy hogyan kell érteni, az nem tökéletes. Mi ezt nagyon gyo rsan beláttuk, és nagyon gyorsan kezdeményeztük a megfelelő megoldás megtalálását. Örülök, hogy ez úgy sikerült, hogy egyet tudunk ebben érteni. Nem szeretném Révész Máriusz úr indulatait ismét fölbolygatni, de nem is adtam rá sem az előbb, sem most okot, hiszen csak a tényeket próbáltam meg ismertetni, a tényeket próbáltam meg elmondani, hogy lehetőleg azokból induljunk ki, és úgy folytassuk le ezt a vitát. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Révész Máriuszé a szó, Fidesz. RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz) : Tisz telt Képviselőtársaim! Hadd mondjam azt, hogy önök soha nem keresték az oktatási törvény módosítása során azt a lehetőséget, hogy konszenzusra jussanak az ellenzékkel. Egyetlen javaslatunkat sem fogadták meg. Éppen ezért állunk értetlenül, hogy amikor most nyilvánvalóvá vált, hogy módosítani kell ezt a szabályt, akkor önök elkezdenek az ellenzékre mutogatni. Hogy ez így van a törvényben, ez az önök felelőssége.
