Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 2 (128. szám) - A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - TATAI-TÓTH ANDRÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
721 Az oktatási miniszter költségvetésének a terhére a sajátos nevelési igényű tanulók számára írt tankönyveket biztosíthatja. Az elektronikus úton történő tankönyv biztosítása a látásképt elenek és gyengén látók számára nélkülözhetetlen. Ezeket a könyveket elektronikus úton adják át a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének. A szakirányú képzések, a speciális képzések alkalmanként szükségessé teszik azt, hogy olyan könyvekből is folyjék oktatás, amely nem minősül tankönyvnek. Ez esetben, ha az iskola olyan könyvet kíván felvenni a tankönyvrendelésbe, amely nem szerepel a tankönyvjegyzékben, akkor az iskolaigazgatónak be kell szereznie az iskolaszék egyetértését, iskolaszék hiányá ban az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat engedélyét. Tisztelt Parlament! Általunk is ismert, hogy az elmúlt tanévben az ingyenes tankönyvhöz jutást nehezítette az, hogy sok helyen, sok intézményben szigorúan ragaszkodtak a hatósági el őírásokhoz és igazolásokhoz. A törvénymódosítás egyértelművé teszi azt, hogy a szülői nyilatkozathoz a családi pótlékra jogosult személy nyilatkozhat, és a nyilatkozatra az iskolában vezethetik rá a családi pótlék összegét. A családi pótlék ugyanis igazolj a, alátámasztja, hogy az érintett tartósan beteg, sajátos nevelési igényű, három- vagy többgyermekes családban él, illetve egyedülálló szülő neveli. A kis példányszámban forgalmazott tankönyvek körébe tartoznak a nemzetiségi tankönyvek. A módosítás lehetőv é teszi, hogy az oktatási miniszter megállapodást kössön a tankönyvkiadókkal, illetve tankönyvforgalmazókkal annak érdekében, hogy külföldi könyvek beszerzésére történjen szerződés, amelyeket az iskolákban forgalmaznak. A törvénymódosítás erénye, hogy a má r bevált módosításokat megtartja, ezáltal életszerűbbé, jobbá válhat a tankönyvpiac rendjére vonatkozó törvény. A módosító javaslatokat a bizottságunk is áttekinti majd, és bizonyára jobb tankönyvpiac rendjére vonatkozó törvényt tudunk a társadalom számára átnyújtani a módosításokkal. Bizottságunk a törvénymódosítással kapcsolatos gondolatokat általános vitára alkalmasnak tartja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : A megfogalmazódott kisebbségi vélemé ny ismertetője Lukács Mihály. (Nincs jelzés.) De nincs a teremben. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 1010perces időkeretben. Közben természetesen kétperces felszólalásokra nincs lehetőség. E lsőként megadom a szót TataiTóth András képviselő úrnak, az MSZP vezérszónokának. (13.40) TATAITÓTH ANDRÁS , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ahogy államtitkár úr expozéjában elmondta, a tankönyvügy na gyon sok családot, nagyon sok gyermeket érint. Másfél millió tanuló vesz részt a közoktatásban, csaknem egymillió családból, így a tankönyvellátás is minden évkezdetkor ennyi családnak okoz gondotörömöt. A tankönyvpiac szabályozására legutóbb 2001ben ker ült sor, akkor született meg az a törvény, amely összefoglalta az addigi törekvéseket, és amely már megfelel a piacgazdaság logikájának is. A mostani törvénymódosításnak az az oka, indoka, hogy három év alatt összegyűlt az a gyakorlati tapasztalatanyag, am ely indokolja, hogy bizonyos pontokon - ahogy az eddigi hozzászólásokban elhangzott - változtatásokat hajtsunk végre, ugyanakkor a kormányalakítás után bevezetett úgynevezett ingyenes tankönyvellátás - amelynek következtében 2004ben a korábbi 3,2 milliárd forintról 8 milliárd forintra emelkedett a tankönyvtámogatás , a támogatási rendszer módosítása indokolja, hogy napirendre tűzzük ezt a törvényt. Államtitkár úr elmondta, hogy a tartósan beteg, sajátos nevelési igényű, három vagy több gyermeket nevelő cs aládban élő gyermek, az egyedülálló szülő által nevelt gyermek, az a nagykorú, aki saját jogán családi pótlékra jogosult,
